Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 4. szám - ÁZSIAI VÁLSÁGÖVEZET - Rada Csaba - Rada Péter: Törökország európai uniós csatlakozásának biztonságpolitikai aspektusai
Törökország európai uniós csatlakozásának biztonsági aspektusai Rada Csaba-Rada Péter T örökország a római szerződés 238. cikke alapján, 1963 óta társult tagja az Európai Gazdasági Közösségnek, de évtizedeken keresztül nem volt reális esélye a teljes jogú tagság megszerzésére. A kérelmet már 1987-ben benyújtotta, mégis csak 2004 decemberében kapott zöld utat Brüsszeltől, így 2005 októberében kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat. A csatlakozási folyamat merőben új kihívást jelent az Európai Uniónak, ezért érdemes megvizsgálni a felvetődő problémákat. Lehet, hogy a tárgyalások zátonyra futnak, vagy az előre jósoltnál is jobban elhúzódnak, azonban arra is vigyázni kell, nehogy Törökország hátat fordítson az európai értékeknek. Törökország „Európa-hűsége" rendkívül erős, de korántsem megingathatatlan. Az esetleges török csatlakozás nyílván nagy kihívást jelent az egész Európai Uniónak, de a helyzet nem annyira egyszerű, mint azt a közvélemény tudni véli. Törökországgal kapcsolatban számos közhely kering a köztudatban, illetve a török csatlakozást ellenzők tábora már-már közhelyszerűen ismétli ugyanazokat az ellenérveket. Természetesen számos kimondott és kimondatlan problémát lehet megemlíteni, de ha a török csatlakozás megítélésénél csupán ezekre hagyatkozunk, akkor eltávolodunk a valóságtól. A kérdéskör rendkívül szerteágazó, számos nézőpontból meg lehet közelíteni. A biztonság hagyományos felfogása szerinti vizsgálat félrevezető lenne. A konstruktivista logika talajából táplálkozó szektorális biztonságfelfogás megfelelő elméleti keretet biztosít a felmerülő kérdések magyarázatára. A szektorelmélet a biztonság megteremtésének szükséges feltételeit igyekszik feltérképezni. Jelen írásban ugyanerre a kérdésre keressük a választ, vagyis, hogy Törökország csatlakozásával miként módosulnak a biztonság megteremtésének szükséges feltételei az Európai Unió szemszögéből. A vizsgálat során, az eredeti elmélethez hasonlóan a biztonságnak öt szektorát különítjük el: a katonait, a politikait, a gazdaságit, a társadalmit és a környezetit. A szétválasztás csak elméleti síkon történhet meg, hiszen minden egyes szektor befolyásolja a többit. A tanulmány, az általánosan ismert problémákon túl, a szektorok vizsgálatának segítségével olyan problémákat is felfed, amelyek megértése és magyarázata tovább ár2007. tél 3
