Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai
Túlélő múlt? A hidegháború velünk élő energiabiztonsági tapasztalatai energiaexportőr valójában két feltétel megléte mellett kerülhet szuverén döntéshozatali pozícióba: piacainak diverzifikálása mellett tranzitútvonalainak diverzifikálására is törekednie kell. Ez is a hidegháborút túlélő energiapolitikai gyakorlatot jelzi: ugyanezt a logikát látszik tükrözni a hidegháború vége után tizenöt évvel megkötött, 2005 szeptemberében aláírt német-orosz északi-tengeri földgázvezeték-építési megállapodás és a Kék Áramlat vezetékrendszer koncepciója is. A hidegháború nemzetközi energiapolitikai története igazolja, hogy az energia- és nyersanyagpiaci változásoknak sem az okait, sem a következményeit nem lehet egyszerűen a forgalmi folyamatokra leszűkíteni. Az energiapolitika és a nemzetközi politika kapcsolatát vizsgáló, alapvetően biztonságpolitikai érdeklődésű elemzés, alapvető kérdése, hogy az energiapolitika a gazdaság törvényszerűségeit vagy a politika dominanciáját tükrözi-e meghatározóbb módon. A hidegháború idejének energiapolitikai elmélete és empirikus vizsgálata is azt jelzi, hogy e kérdésre a válasz egyértelmű: attól függ. Nevezetesen attól, hogy egy nettó energiaimportőr vagy egy energiaexportőr szemszögéből elemezzük a gazdaság és a politika súlyát az energiastratégia formálásában. Egy energiaimportőr számára az energiaimport biztosításának gazdasági imperatívája jelentősen csökkenti stratégiai mozgásteret, azaz a gazdasági megfontolások meghatározó szerepet töltenek be nemzetközi politikai döntéseiben. Ezzel szemben egy energiaexportőmek a kérdés nagyrészt szuverén politikai döntés függvénye: dönthet úgy, hogy szénhidrogénexportjából származó bevételeit gazdasági modernizálásra, növekedésre fordítja, vagy dönthet amellett, hogy szénhidrogénexportjából származó bevételeit és/vagy piac-szelekcióját politikai/stratégiai céljainak elérésére fordítja. Sőt - megfelelően magas nemzetközi olajárak mellett dönthet mindkét cél párhuzamos megvalósítása mellett is. Ez nem azt jelenti, mintha a politikai döntéshozatal bármelyik választással képes lenne energiastratégiájából kizárni a gazdaság törvényeit, azonban jó politikai vezetéssel a nemzetközi gazdasági fejleményeket előnyös pozícióból tudja kihasználni. Azaz bár a gazdasági és a politikai/stratégiai megfontolások egymásra hatása kölcsönös, adott helyzethez kötődően némileg változó, az energiabiztonság alapvető kérdésére más válasz adódik egy energiaimportőri, illetve egy energiaexportőri pozíció elemzésekor. A múltból a jövő Megkerülhetetlen kérdés, hogy a hidegháború fejleményei mögött mi játszott leginkább meghatározó szerepet: a különböző biztonságpolitikai stratégiák, a katonai arzenálok vagy inkább az eltérő kelet-nyugati gazdasági koncepciók motiválták-e a hidegháború lényeges eseményeit. 2007. tavasz 47
