Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ENERGIAPOLITIKA - Deák András György: Egy monopólium magánélete
Deák András György vezetését Miller egyik „kikötői" embere, Alekszander Gyukov kapta meg, míg a már említett Valerij Golubjov örökölte a független termelőkkel és a FAK-piacokkal járó felelősséget. Ezzel párhuzamosan jelentősen leszűkítették a Gazprom második legerősebb csoportjának, az Alekszander Medvegyev-Andrej Akimov-tandemnak a mozgásterét. A Gazfond megkapta a Gazprombank 49,9 százalékát, egyértelművé téve, hogy ki az úr a házban.50 A Gazprombank nemcsak a méretei, de kiterjedt és meglehetősen vegyes befektetései miatt is érdekes az új tulajdonosoknak. A két klán közötti közeledés ezzel egyáltalán nem állt meg, és távolról sem korlátozódott pusztán az üzleti életre. Jurij Kovalcsuk fiát, a 28 éves Boriszt 2006-ban a Medvegyev alatt működő, többmilliárdos éves büdzséjű nemzeti projekteket felügyelő kormányzati főosztály vezetőjévé tették. A Rosszija csoport dinamikusan terjeszkedik az elektronikus médiában és a távközlésben, mindkét területen perspektívákat nyitva a további összefonódás előtt.51 Összességében azt mondhatjuk, hogy a Gazprom szintjén létrejövőben van a Dmitrij Medvegyev esetleges elnökké választása utáni Medvegyev- Putyin-tandem. A Gazpromban már a vége felé közeledik a putyini utódlási folyamat. A gázipari monopólium minden általa megtehetőt elkövetett annak érdekében, hogy zökkenőmentesen vészelje át a következő év politikai megpróbáltatásait. Féljünk-e a Gazpromtól? Ezen tanulmánynak nem volt célja, hogy a Gazprommal kapcsolatos nyugat- és ke- let-közép-európai félelmek okainak részletes elemzését adja. Összefoglalásképp mindazonáltal érdemes néhány fontos észrevételt tenni a Gazprom nyugati megítélésének vonatkozásában. Elsőként érdemes leszögezni, hogy a Gazprom európai terjeszkedésétől való félelmet nem annyira a cég meglévő monopolisztikus pozíciói, hanem inkább globális nagyvállalati ambíciói váltják ki. Ha a Gazprom a jövőben engedne is belső monopoljogaiból, ez aligha hozna döntő változást európai versenyjogi megítélésében vagy a nagy nyugati oligopóliumok protekcionista magatartásában. A Gazprom egymaga rendelkezik az orosz gáztartalékok 61 százalékával, termelése meghaladja az egész uniós fogyasztást.52 A cég egyszerűen túl hatalmas ahhoz, hogy az európai piacon való befektetései ne váltsanak ki aggodalmakat az üzleti és politikai szereplők körében. A méret az igazi probléma, nem a monopolisztikus háttér.53 Az európai szereplők a Gazprom felosztását nem véletlenül tekintenék nagyobb horderejű döntésnek, mint monopoljogainak egyszerű felszámolását. Előbbi eset majdnem kizárt, míg az utóbbi könnyen megtörténhet ugyan, de szinte kizárt, hogy a Gazprom Európában profitálna belőle. A Gazprom befektetési ambícióit ugyanaz az óvatos nyugati fogadókészség várja nemzeti monopóliumként, mint nemzetközi oligopóliumként. 26 Külügyi Szemle
