Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - IRAK ÉS AMI UTÁNA JÖN - Romsics Gergely: A nemzetközi rendszer Irak után: régi hegemón, új hegemonikus rend
Romsics Gergely iraki konfliktus az Egyesült Államok „kemény" biztonságpolitikai képességeit nem érintette és nem is fogja érinteni. Ugyanez igaz a nemzetközi rendszerre is: a hege- monikus hatalom presztízse csökkent, a kiszámíthatóságába vetett hit megtört, és ez átsu- gárzik olyan területekre is, melyeket nem kellene feltétlenül érintenie.32 így a hazai közvélemények ellentétes irányú nyomása, gyakran hangsúlyos Amerika-ellenessé- ge következtében megnőtt az Egyesült Államok mellett való felsorakozás költsége mind a belső kör partnerországai, mind a külső körben elhelyezkedő együttműködő államok számára, míg a Washingtonnal való szembeszállás révén realizálható hazai és nemzetközi presztízskifizetések számos ország számára megnövekedtek. Ez nem jelent szükségszerű szembefordulást az Egyesült Államokkal, és különösen nem magyarázza, hogy a jövőben miért fordulnának szembe egyes államok Washingtonnal - sokkal inkább egy általános megengedő, katalizáló hatású változóról van szó, amely annak az esélyét növeli, hogy egyéb érdekellentétek esetén egyes kormányzatok vállalják a nyílt szembeszállás költségeit.33 2. Az Egyesült Államok kormányzata és a külpolitikai tervezésben formálisan és informálisan részt vevő politikai, bürokratikus és társadalmi intézmények egyaránt tudatában vannak a fentieknek. Az 1. pont alatt összefoglalt gondolatmenet common currency, általánosan elfogadott és gyakran ismételt nézet az Egyesült Államokban és mindenütt, ahol a nemzetközi kapcsolatok tudománya gyökeret vert, hiszen alapját a legelemibb politikai összefüggések képezik, ráadásul egy hasonló helyzet emléke fennmaradt az Egyesült Államok külpolitikai apparátusának és szakértői közösségének a vietnami fiaskóról őrzött „intézményi emlékezetében" is. Ez két következménnyel jár. Egyrészt az Egyesült Államok kormányzata az esetleges jövőbeli érdekellentétek értékelésében és cselekvésének tervezése során fokozottan fogja figyelembe venni a hazai politikai és választói preferenciákat a cselekvéshez vezető érdekaggregációs folyamatban, azaz sokkal érzékenyebb lesz a bottom-up nyomásokra, mint korábban, míg a szakmai és információs monopóliumokon nyugvó top-down külpolitika-legitimáció veszít a hatásából. A mindenkori végrehajtó hatalom kevésbé számíthat az agresszív, „rend- fenntartó" lépések társadalmi támogatására (az úgynevezett - kormányzat mögötti - összezárás- vagy raílyhatásra), azonban különösen számíthat az ország biztonságát érintő vagy akként elfogadott kérdésekben rövid idejű elkötelezettségekkel járó lépések támogatására.34 Szintén kevésbé számíthat a hegemonikus rend nevében eljáró kormányzat a terhekből való részvállalásra (burden-sharing) hosszabb elkötelezettségekkel járó lépések megtételekor a belső kör partnerállamai részéről, ahogy a normaőrző, ám nemzetközi jogot sértő lépéseinek támogatására is kevésbé számíthat35 Ez a helyzet csak egy a globális kifizetések rendszerét alapjaiban fenyegető kihívó jelentkezésekor változhatna meg, erre azonban nincsen kilátás. 3. A transzatlanti partnerséget és a hegemonikus rend más, meghatározó elemeit, így az amerikai-kínai viszonyt nem érte strukturális kár 36 Ezek továbbra sem változtak meg döntően, 20 Külügyi Szemle
