Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - FOLYÓIRATSZEMLE - Blair, Tony: Harc a globális értékekért (Füsti Molnár Zsuzsa)
Folyóiratszemle Tony Blair: Harc a globális értékekért (A Battle for Global Values, Foreign Affairs, 2007. január, 79-90. o.) A brit miniszterelnök írásában a terrorizmus elleni harc jellegét és jelentőségét vázolja fel, miközben kitér a vallási fanatizmus kialakulásának a gyökereire is. Nézetei szerint a terrorizmus ellen folytatott háború teljesen eltér a konvencionális háborúktól, és annak eszközeivel nem is lehet győzni. E háború megnyeréséhez nemcsak erőfölény szükséges, hanem azt az értékek szintjén kell megnyerni. Ez csupán akkor lehetséges, ha megmutatjuk, hogy a mi értékeink erősebbek, jobbak és igazságosabbak, mint a szélsőségesek által képviseltek. Ám ehhez a háborúhoz csak akkor kapunk igazi támogatást, ha hasonló erővel vesszük fel a küzdelmet a globális szegénységgel, a környezetrombolással és az igazságtalansággal szemben. Ä globális terrorizmus és vallási szélsőségesség gyökerei nagyon mélyek: az arab világ sok évtizedes elidegenedésére és politikai elnyomására vezethetők vissza, nem pedig a sokak által feltételezett vallási tanokra. Ez annál is inkább igaz, mivel a Korán reformokra ösztönző, progresszív írás, amely felmagasztalja a tudást, és elítéli a babonákat. A tanaira épülő birodalom évszázadokon át vezető szerepet játszott a világban a felfedezések, a művészetek és a kultúra terén. A középkor kezdetén a vallási tolerancia is sokkal inkább jellemezte a muszlim világot, mint a kereszténységet. Ám miután a reneszánsz, a reformáció és a felvilágosodás végigsöpört a nyugati világon, a huszadik század elejére az arab világ bizonytalanná és defenzívvé vált a gyarmatosítás, a születő nacionalizmus, a politikai elnyomás és a vallási radikalizmus következtében. A muszlimok országaik siralmas állapotát az iszlám siralmas állapotának kezdték tulajdonítani. így a politikai és a vallási radikalizmus összefonódott. Sokak szemében az iszlám stabilitása a vallási szélsőségesség és a populista politika kombinációján keresztül valósítható meg. A fanatizmus valószínűleg vallási doktrínából indult ki, ám a vahhábiták által támogatott Muszlim Testvériség közvetítésével ideológiává nőtte ki magát, és elterjedt szerte a világban. A szélsőségesek tevékenysége nyomán a közelmúltban számos helyen voltak terrortámadások: Indiában, Indonéziában, Kenyában, Líbiában, Pakisztánban, Oroszországban, Jemenben és számtalan egyéb helyen. Ma harminc-negyven országban szerveződnek ideológiai alapon terroristaakciók, ezek azonban nem elszigetelt jelenségek, hanem egy növekvőben lévő mozgalom részei, amelynek a hívei szerint a muszlimok eltávolodtak a saját hitüktől, és a nyugati kultúra vonzáskörébe kerültek, és az arab világ élén a nyugati világgal cinkos, áruló vezetők állnak. A mozgalom híveinek a célja az igaz hit és a muszlim önbecsülés helyreállítása, és ezt a Nyugattal és annak vívmányaival való szembefordulás révén próbálják elérni. Nemcsak a Nyugatot tartják ellenségüknek azonban, hanem minden olyan muszlimot, 2007. tavasz 199
