Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 1. szám - ÁZSIA - Neszmélyi György Iván - Kusai Sándor Zoltán - Pap László: India - az új kihívás és esély
Dr. Neszmélyi György lván-Kusai Sándor Zoltán-Pap László Energiahordozókban való szegénysége miatt India, amelynek kőolajfogyasztása 1994 és 2004 között megduplázódott, olyan nagy kőolaj- és földgázimportőrként jelenik meg a világpiacon, amely szükségleteinek háromnegyedét külföldről szerzi be. Ez gazdasági és biztonsági kockázatokat egyaránt jelent, hiszen kereslete árfelhajtó hatású, és fokozza a versenyt a meg nem újuló energiaforrásokért. India - további fejlődési modelljé- től függő - választása a fosszilis energiaforrásokra, illetve az alternatív és megújuló forrásokra épülő energiagazdálkodás között globális kihatású lesz. Természetes, hogy az energiabiztonság elsődleges indiai érdek, ez globális és regionális dimenzióban egyaránt fontos külpolitikai céllá és feladattá válik az országnak. A világméretű társadalmi folyamatokra sem lesz közömbös India emberi erőforrásainak dinamikus fejlődése. 2025-ben az ország lakossága lesz a legfiatalabb a világon, ami az alacsony munkabérek mellett magas képzettségű, nagyrészt angolul is beszélő munkaerőt jelent. Ez az országnak tartós komparatív előnyt biztosít. Az indiai IT-szektor kiváló eredményei jórészt már ma is erre az előnyre épülnek. Egyetemeinek kibocsátó képessége tovább növekszik, bővül a középosztály, a társadalom szerkezete átrendeződik. Az elöregedő Európának, Oroszországnak, sőt Kínának India az emberi erőforrások terén is versenytársává válik. Az ország fejlődésének jelentős akadálya azonban, hogy a lakosság százmilliós tömegei élnek szegénységben, a társadalmi mobilitás esélye nélkül. Nem kisebb probléma a vallások kényszerű egymás mellett élése, különösen a 130 milliós muszlim közösség társadalmi marginalizálódása, amely az ismétlődő terrorista cselekmények egyik forrása. A fejletlen közegészségügy miatt a népbetegségek terjedése súlyos veszélyeket jelent Indiára, de a potenciális járványveszély miatt a világra nézve is. A malária- és az AIDS-betegek száma már ma is milliós nagyságrendű, de 2025-re elérheti a negyvenmillió főt is. A súlyosbodó ökológiai problémák szemszögéből India jövőbeni fejlődési útja megválasztásának meghatározó szerepe lehet. Indiában a természeti erőforrások egyenlőtlen elosztásának különös jelentőségű példája a lakosság hetven százalékának munkát adó mezőgazdaság helyzete. E gazdaságilag és szociálisan is fontos, hagyományos, sokszor ősi művelési módokat alkalmazó ágazat lehetőségei egyre szűkülnek, ami szociális válsághoz vezethet. Az egy főre eső agrárterület már ma is csak 650 m2, míg az Egyesült Államokban például 1900 m2. Használaton kívüli föld gyakorlatilag nincs, és a talajerózió, az urbanizáció, illetve a belső elvándorlás a szektort újabb feszültségekkel terheli. A javuló életszínvonal magasabb élelmiszer-fogyasztást eredményez, amelynek jövőbeli biztosítása változatlan feltételek esetén aligha lehetséges. A vízgazdálkodás nehézségei szintén súlyosak, komoly gond az ivóvíztartalékok szűkössége. Jelentős ökológiai kihívás az urbanizáció folyamata, amelynek India az egyik éllovasa: 2026-ra a jelenlegi 36 helyett hetven egymillió lakosúnál nagyobb városa lesz. Mumbai és Delhi lakóinak együttes száma a belátható jövőben elérheti a hatvanmilliót, Nagy-Britannia lakosainak számát. 124 Külügyi Szemle
