Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Vámos Péter: Tajvan: önálló ország vagy szakadár tartomány
Tajvan: önálló ország vagy szakadár tartomány? Vámos Péter J anuár végén Peking hivatalosan is nyilvánosságra hozta annak a két pandamacinak a nevét, amelyeket még tavaly, Lien Csan Kuomintang-elnök látogatása idején kínált fel ajándékként Tajvannak.1 Peking gesztusa a külső szemlélő számára a kínai közeledési politika egy újabb, látványos megnyilvánulása, ám tartalmaz egy trükköt. A kizárólag Kínában őshonos, rendkívül ritka, ezért védett állatok adományozását a nemzetközi jog korlátozza. A veszélyeztetett, kihalás szélén álló növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről szóló 1975-ös washingtoni egyezmény aláírójaként a kínai illetékes szerv az országon belül bármely állatkertnek ajándékozhat az állatokból, külföldre viszont csak a befogadó ország vezetésének engedélyével, ellenszolgáltatás fejében szállíthatná őket, ajándékként nem. Peking ennek ellenére (vagy éppen ezért) kitart amellett, hogy Tuantuant és Jüanjüant - a tuanjüan szó jelentése „egység, újraegyesülés" - merő jó szándékból, mindenféle ellenszolgáltatás nélkül adná Tajpejnek. A pandák elfogadásával tehát Tajpej elismerné, hogy Tajvan Kína része. A tajpeji vezetés március 31-én hivatalosan is bejelentette, hogy elutasítja a tajvani sajtó által trójai pandáknak nevezett mackók ajándékozására tett ajánlatot. Napjainkban Kelet-Ázsiát három, nemzetközileg is jelentős politikai, stratégiai és gazdasági következményekkel járó feszültség terheli. Nemrég ismét előtérbe került a koreai nukleáris válság, és szintén a közelmúltban romlott meg újra a japán-kínai viszony. Mégis a harmadik, Tajvan nemzetközi jogi státusának évtizedek óta húzódó bizonytalansága következtében bontakozhat ki az a konfliktus, amelynek kapcsán két atomhatalom, Kína és az Egyesült Államok összetűzésbe kerülhet egymással. A Kínai Népköztársaság (KNK) álláspontja szerint egyetlen Kína létezik, és annak Tajvan elszakíthatatlan része. A Csen Suj-pien tajvani elnök által fémjelzett politika, az ottani pártok és szavazóik nagy része viszont különböző árnyalatú „egy Kína, egy Tajvan" megközelítéseket tart elfogadhatónak. Peking részéről minden olyan törekvésre, amely az „egy Kína" elvet sérti, kategorikus elutasítás a válasz. A kommunista vezetés minden rendelkezésére álló politikai, gazdasági és katonai eszközt felhasznál a tajvani függetlenségi törekvések megakadályozására. A konfliktus harmadik résztvevője, az Egyesült Államok Tajvan szövetségeseként kitart azon álláspontja mellett, hogy a feszültség feloldása kizárólag a ten2006. tavasz-nyár 71
