Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Tálas Barna hoz; 3. a kommunista párt vezető szerepéhez; továbbá 4. a marxizmus-leninizmushoz és Mao Ce-tung eszméihez. Ez a váratlan fordulat kellemetlenül érintette a gazdasági és politikai reformok elméleti megalapozásán és kidolgozásán munkálkodó közgazdászokat és társadalomkutatókat, akik főként a Kínai Tudományos Akadémiából 1977-ben kivált és ma is külön intézményként működő Kínai Társadalomtudományi Akadémia (KTTA) különböző kutatóintézeteiben dolgoztak. Közülük ugyanis többen már akkor felvetették a tőkés fejlődésnek utat nyitó új-demokratikus társadalomhoz való visszatérés gondolatát is, abból a marxi tételből kiindulva, hogy „a kifejlett és kiteljesedett árutermelés szakaszán való átmenet elengedhetetlen feltétele a kapitalista termelési mód történelmi meghaladásának". Ezért a gazdasági reform elméleti alátámasztásaként először csak „a tervszabályozás elsődlegességéről és a piaci szabályozás kiegészítő szerepéről", később „a terv és a piac szerves összekapcsolására épülő modellről" beszéltek,17 és csak 1984 őszén jutottak el az alábbi következtetés levonásáig: „A tervezési rendszer reformjánál először is el kell vetni azt a hagyományos felfogást, amely szembeállítja a tervgazdaságot az árugazdasággal, s világosan fel kell ismerni, hogy a szocialista tervgazdaság köztulajdonon alapuló, tervszerű árugazdaság, amelynek tudatosan támaszkodnia kell az értéktörvényre, és alkalmaznia kell azt. Az árugazdaság teljes kifejlődése a társadalmi-gazdasági fejlődés elkerülhetetlen szakasza, országunk gazdasági korszerűsítésének szükséges feltétele."18 Ami a másik feladatot, azaz maoista ellenfeleinek leváltását és félreállítását illeti, két év alatt e téren is látványos eredményeket ért el. 1980 szeptemberében, az V. ONGY 3. ülésszakán Hua Kuo-fenget felmentették a miniszterelnöki feladatok ellátása alól, helyére - Teng javaslatára - a sikeres mezőgazdasági reformjairól ismertté vált szecsuani első titkár, Csao Ce-jang (Zhao Ziyang) került. 1981 júniusában, a KKP XI. KB 6. plenáris ülésén Hua Kuo-fenget a pártelnöki és a katonai bizottsági elnöki tisztségéből is leváltották, az előbbi tisztség betöltésére Teng régi harcostársát és bizalmasát, Hu Jao-pang (Hu Yaobang)-ot, az utóbbira pedig magát Teng Hsziao-pinget választották meg. Ezen a plenáris ülésen - több mint egy évig tartó vita és legalább hatszori átdolgozás után- megvitatták és elfogadták azt a 28 ezer írásjegyből álló (angol fordításban több mint nyolcvan gépelt oldalt kitevő) dokumentumot, amely a Határozat a párt felszabadulás utáni történetének néhány kérdéséről címet kapta, és amelyben megkísérelték Mao Ce-tung történelmi helyét és a Mao Ce-tung-i eszme tartalmát meghatározni. Az előbbire vonatkozóan azt a megoldást választották, hogy egyfelől elismerték Mao kimagasló szerepét és érdemeit a kínai forradalom győzelemre vitelében és a szocialista építés beindításában, másfelől viszont rámutattak az élete utolsó szakaszában elkövetett súlyos hibáira is. Egészében véve azonban a határozat úgy értékelte, hogy érdemei meghaladták a hibáit, ezért „Mao Ce-tung elvtárs nagy marxista és nagy proletárforradalmár, stratéga és teoretikus volt".19 A Mao Ce-tung-i eszme fogalmát, amelyet- a marxizmus-leninizmus mellett - továbbra is a KKP tevékenysége egyik ideológiai 36 Külügyi Szemle
