Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Par ági Beáta 24 Az EU szerepvállalásának nem hivatalos szinten is meglévő korlátáit, a tagállamok mozgásterét mutatja, hogy a 2003 őszén nyilvánosságra került genfi kezdeményezést (amelyet az oslói egyeztetésben részt vevő izraeli és palesztin diplomaták dolgoztak ki, de amelyet az eddigiekben nem fogadtak el hivatalosan) a szintén nem EU-tag Svájc közvetítésével és részvételével dolgozták ki. 25 Az oslói folyamatot előkészítő tárgyalásokról lásd Savir, Úri (1998): The Process. T100 days that changed the Middle East. Random House, New York. Lényegével-alakulásával kapcsolatban - magyar nyelven - lásd Gazdik Gyulának és Rostoványi Zsoltnak az irodalomjegyzékben felsorolt írásait. Az EU palesztin kérdést illető szerepével kapcsolatban pedig Gazdik Gyula (2001): Az Európai Unió és a palesztin kérdés című munkáját. In J. Nagy László, szerk (2001): A barcelonai folyamat és Kelet-Európa. Szegedi Tudományegyetem, Európa-tanulmányok Központ, Szeged. 26 Az elismerés kölcsönös volt ugyan - a levélváltás 1993. szeptember 9-10-én zajlott J. Rabin miniszterelnök, illetve J. Arafat PFSZ-elnök, illetve J. J. Holst Norvégia külügyminisztere között (http:// www.ariga.com/treaties/recogn.shtml ) - de mindenképpen Izrael oldaláról volt nagyobb jelentősége, amennyiben a palesztin állam 1988. november 15-én történt kikiáltásakor ezt a palesztin törvényhozás már megtette ( http://www.ariga.com/treaties/palindependencedeclaration.shtml ). 27 Korábban 1949-ben Lausanne-ban és 1973-74 folyamán Genfben rendeztek a közel-keleti államok részvételével olyan konferenciát, amely a konfliktust tárgyalásos, multilaterális módon kivánta rendezni. 28 Részletesebb lásd az izraeli külügyminisztérium honlapján található összefoglalókat. 29 Az 1990-es évek elején a térség, illetve a fejlett világ közgazdászai körében népszerű vitatéma volt a közel-keleti béke gazdasági vonatkozásainak tárgyalása. Azzal kapcsolatban, hogy a gazdasági érdekek harmonizálása valóban mérsékli-e a regionális politikai nézetkülönbségeket már akkor is megoszlottak a vélemények. A témával kapcsolatban lásd például Fischer-Rodrik-Tuma (1993) tanulmánykötetét The Economics of Peace in the Middle East címmel, illetve Shlomo Avineri 1994-ben megjelent esszéjét (Sidestepping Dependency) a palesztin területek nyugati államok gazdasági „közösségébe" való de jure bevonásának veszélyeiről. 30 Az oslói folyamat lényegéről magyar nyelven lásd Gazdik Gyula tanulmányait (Gazdik 1994, Gazdik 1996, Gazdik 1998), illetve veszélyeiről, kritikájáról Edward Said írásait. 31 Az 1964-ben alapított Palesztinái Felszabadítási Szervezet (PFSZ) Végrehajtó Bizottsága (amely a Palesztinái Nemzeti Tanácsnak (PNT) tartozik beszámolással) képviseli nemzetközi szinten a palesztin nép egészét, jogosult nevében tárgyalásra. A Palesztin Hatóságot (PH) az oslói folyamat részeként 1994-ben állították fel az Izraeltől - területileg és funkcionálisan korlátozottan és időben fokozatosan - átvett hatáskörök irányítására. 1996-ban, a megszállt területeken (Nyugati Part, Ke- let-Jeruzsálem, Gázai övezet) első alkalommal megválasztott Palesztin Törvényhozó Tanács (PTT) megalakulásával a PH-t megszüntették, és a PTT egyik bizottságaként létrehozták a továbbiakban kormányként funkcionáló Végrehajtó Hatóságot (VH). A PTT és a VH együtt alkotja a Palesztin Nemzeti Hatóságot (PNH) a végrehajtó hatóságot gyakran szinonimaként használják a P(N)H-val. A Hamász 2005-2006 folyamán bekövetkező megerősödése megkérdőjelezi nem csupán a PFSZ palesztin népet képviselő mivoltát, de felveti a tárgyalásra jogosultság, felelősségre vonhatóság nemzetközi jogi problematikáját is. 32 Ilyen megbízottat a CFSP keretei között, illetve az EUSZ 18. cikkének megfelelően olyan földrajzi területre nevez ki az EU, ahol nagymértékben érdekelt. 33 Lásd: http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/decl/ Az EU békefolyamattal kapcsolatos álláspontjának összefoglalása elérhető: http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/in- dex.htm 34 Ezek fontosabb mérföldkövei az EU hivatalos honlapján elérhetők, a dokumentumok letölthetők. 35 Izrael egyébként csak néhány éve hajlandó - az EU nyomására - statisztikáiban külön jelölni a palesztin területekről származó, illetve oda irányuló áruk és szolgáltatások értékét. A hivatalosan regisztrált forgalom mellett a feketekereskedelem is jelentős, ez izraeli és palesztin vállalatok részvételével virágzik. 84 Külügyi Szemle
