Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)

2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban

Az Európai Unió „közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban part UNRWA-táboraiban (és azon kívül) élők Izrael által kiadott (különböző) személyazonosítási okmánnyal (is) rendelkeznek, mozgásuk a területeken belül viszonylag - a mindenkori izraeli in­tézkedések függvényében - szabad. Bővebben lásd: www.badil.org 12 Az UNRWA éves jelentései alapján: http://www.badil.org/Assistance/European-Community.pdf 13 A szervezet létrehozása óta finanszírozási gondokkal küzd; költségvetését évről évre 7,5 százalék­kal kellene növelni a palesztin menekültek természetes szaporodási rátája (kb. 3,5 százalék), illetve a működési területül szolgáló országok négy százalék körüli inflációs rátája miatt. http://www.badil.org/Assistance/funding-gap.htm 14 A palesztin menekültek helyzetének megoldatlansága közös felelőssége az ellátórendszerü­ket finanszírozó nemzetközi közösségnek, az őket eddigiekben sem befogadni, sem kárpótolni nem hajlandó Izraelnek (bár ez utóbbira Izrael hajlandó lenne, addig nem kerül rá sor, amíg visz- szatérési jogukról le nem mondanak a palesztinok), a problémát az évtizedek során politikai adu­ként használó arab világnak, illetve palesztin közösségnek. Szuverén állam hiányában a palesztin nép számára erős (nemzeti) identitásképző elemmé vált a menekültlét; ha erről lemondanának, felfogásuk szerint saját elveszett otthonukról (hazájukról), reménybeli államukról is lemonda­nának. 15 Az ENSZ-közgyűlés 1974-ben adott megfigyelő státust a palesztin nép egyedüli és törvényes képvi­selőjének elismert PFSZ-nek. 16 Más kérdés, hogy a közel-keleti olajállamok, vagy azzal (meghatározó mértékben) nem rendelkező, de arab egységben gondolkodó egyéb államok (például Egyiptom, Szíria) számára a palesztin ügy akár politikai kártyaként is kijátszható volt. Ennek felismerése vezetett ahhoz, hogy 1967 után a PFSZ (és más palesztin szervezetek) egyre önállóbb nem csupán erőszakot alkalmazó, terrorista módszereiben, de diplomáciai csatornákon is próbál közeledni az európai államokhoz (is). 17 A nyilatkozat elérhető: http://europa.eu.int/comm/external_relations/mepp/decl/ 18 Az Egyesült Államok nyomására végül négy EK-tagállam (Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Hollandia) vett részt a Sínai-félszigetről való izraeli kivonulás nemzetközi felügyelet­ében (Hill-Smith 2000, 298.0.). 19 A nemzetközi közösség (ma már a két közvetlenül érintett fél is) az alábbi dokumentumokra hivat­kozva kívánja megoldani, legalábbis rendezni a konfliktust: ENSZ Közgyűlés 181. (1947) sz. (felosz­tási) határozata; az ENSZ Biztonsági Tanács 242. (1967) és 338. (1973) számú dokumentumai. 20 Mindhárom államnak az 1970-es években volt jelentős szerepe. Románia és Marokkó a Camp David-i (1978) egyezményeket megelőzően, az előkészítő tárgyalások során vállalt közvetítő (hely­színbiztosító) szerepet. Ausztria, illetve Bruno Kreisky kancellár a PFSZ felkarolásában, európai elismerésében járt élen. 1979-ben Nyugat-Eurépában először fogadta hivatalos szinten J. Arafatot. Ekkor még a többi nyugat-európai állam nyilvánosan nem állt ki Kreisky kezdeményezése mellett. Ezt megelőzően 1978-ban izraeli részről S. Peresz, illetve A. Szadat egyiptomi elnök több alkalom­mal találkozott Ausztriában. Arafatnak az ENSZ Közgyűlésen elmondott híres beszéde, illetve a PFSZ világszervezet által történő elismerése idején (1974) az osztrák Kurt Waldheim volt az ENSZ főtitkára. Miután Waldheim második világháborús múltja évekkel később nyilvánosságra került, a „semleges" Ausztriának az izraeli megítélése és hitelessége sokat romlott. 21 A közös külpolitika fejlődésének és értékelésének széles körű szakirodalma létezik, a tanulmány készítése során kézbe vett munkák az irodalomjegyzékben megtalálhatóak; A CFSP mibenlétéről és természetéről jó értékelést nyújt: Nuttal, S. J. (2000): European Foreign Policy. 176-277. o. Oxford University Press. 22 Izrael (egyetlen nem EU-tagként) 1996 óta rendhagyó módon részt vesz az EU hatodik - tudás ala­pú „Európai Kutatási Térséget" (European Research Area) létrehozni kívánó - RTD (research and technical development) keretprogramjában (illetve annak „előzményeiben") is. 23 Az EU Izrael fő külkereskedelmi partnere, 2004-ben a teljes kétoldalú kereskedelem (a gyémántot nem számítva) 15 Mrd euró volt; a kereskedelmi mérleg az EU javára billent (4,15 Mrd euró érték­ben) További adatok és mutatók: http://europa.eu.int/comm/external_relations/israel/intro/ (5. o.). 2006. ősz-tél 83

Next

/
Thumbnails
Contents