Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Paragi Beáta don, minőségben, mértékben gondoskodik a területeken élőkről. Ráadásul a Palesztin (Nemzeti) Hatóság létrehozásával, a polgári feladatok átadásával az 1967-1994 között létező területekért felelős izraeli polgári adminisztráció feladat-, hatásköre meg is szűnt (módosult, korlátozódott). Tény ugyanakkor, hogy az oslói megállapodások végrehajtására késve és tökéletlenül került sor, az átadott területeken a PH hatékonysága megkérdőjelezhető. Azt az űrt, amelyet a (menekülttáborokban vagy azon kívül élő) lakosság alapszükségletei kielégítése terén sem a Palesztin Hatóság, sem az UNRWA nem képes ellátni, részben a széles szociális ellátórendszert létrehozó Hamász, részben az EU-val, illetve tagállamaival együttműködő, a humanitárius támogatást gyakorlatban végrehajtó nemzetközi civil szervezetek töltik be. Miután az oslói folyamat lényegében alternatíva hiányában halt el - meghagyva a hivatalos intézményrendszert, de nem biztosítva annak működőképességét - a területek (Nyugati part, Gázai övezet) és lakosságuk nemzetközi és „belső" jogi helyzetében továbbra is sok a tisztázatlan elem. Ennek következtében a külső résztvevők humanitárius támogatásának sincsenek meg azok a feltételei, amelyek a hatékonyságot biztosítani tudnák. Amennyiben feltételezzük (elfogadjuk), hogy humanitárius segítségnyújtásra rendkívüli körülmények között kerül sor, olyan esetekben, amikor elsődleges cél a szenvedés diszkrimináció nélküli és azonnali enyhítése, akkor a hatékonyság (mérésének) követelménye irreleváns szempontként értékelhető. Rendfenntartói, biztonsági tevékenységben való részvétel A közel-keleti biztonság megteremtésében való részvétel alapvetően Izrael érdekeihez igazodóan alakul. A palesztin biztonsági erők (a mintegy hatvan-hetvenezer főnyi, a PH alkalmazásában álló állomány) kiképzése elsősorban az Egyesült Államok, másodsorban az EU szakmai, technikai és anyagi részvételének eredménye. Az EU ilyen jellegű részvételének az 1990-es években találhatók a „gyökerei". Az EUCOPPS (EU Coordination Office for Palestinian Police Support) palesztínai irodája 2005 januárjában kezdte meg működését, a rendőri erők képzésén kívül olyan tervekkel, mint például a jerikói kiképzési központ újjáépítése, járművek, egyéb a biztonság fenntartásához szükséges eszközök és berendezések beszerzése.51 A gázai kivonulást - az izraeli telepek felszámolását és a területnek a PH számára történő teljes visszaadását - követően 2005 második felében először volt lehetőségük a palesztinoknak „bebizonyítani", hogy képesek rendet tartani egy olyan területen, amely felett ugyan (a terület zártsága miatt) korlátozott szuverenitással rendelkeznek, de izraeli katonai vagy polgári jelenlét nem bonyolítja a helyzetüket.52 Nem kis kompromisszumok árán - és amerikai, Condoleezza Rice külügyminiszter személyes közvetítésével - született meg 2005 őszén az egyiptomi-palesztin határ megnyitásáról és ellenőrzéséről szóló egyezmény. Izrael a korábbi nézeteivel ellentétben hajlandó volt 68 Külügyi Szemle
