Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Az Európai Unió „közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban ság működőképessé tételéhez, a közigazgatás stabilizálásához, illetve a biztonsági helyzet javulásához.48 Mindebben az EU - a Kvartett tagjaként, a mediterrán együttműködés keretein belül és legnagyobb donorként is - az eddiginél átfogóbb politikai felelősséget kíván vállalni. Vita van azonban az Európai Bizottság, a tagállamok, illetve a volt Világbank-elnök J. Wolfensohn által (2006. április 30-ig) képviselt Kvartett között a segélykoordinációs mechanizmus átalakításának kérdésében. A cél a hatékonyság javítása lenne a segélyezési mechanizmus, a bürokrácia egyszerűsítése, az átfedések megszüntetése révén, ez azonban nem feltétlenül van összhangban az „öntudatosabb" európai államok, a nagyobb donorok érdekeivel, mert ők nem kívánják hozzájárulásukat „címke nélkül" egy nagy közös alapba adni. 2005 őszén a PNH létrehozta ugyan a donorügyekben, a segélyek felhasználása terén a palesztinok vezető szerepét lehetővé tevő Local Development Forum-ot (LDF),49 de az azóta bekövetkező események tükrében korai még megítélni e szervezet működését. Az Európai Unió adja a PNH-ba irányuló globális fejlesztési hozzájárulás, valamint technikai támogatás több mint ötven százalékát, ennek révén hozzá kíván járulni az elakadt békefolyamathoz, az átfogó rendezéshez. Ehhez képest elenyésző az EU jelenlegi szerepe a különböző donormechanizmusok politikai koordinációjában, ebben az Egyesült Államok által erősen befolyásolt Kvartettnek, a Világbanknak és Norvégiának van vezető szerepe. Humanitárius segítségnyújtás A vészhelyzetben történő segélyezés szerepe (az UNRWA-nak évtizedek óta jutatott hozzájárulás mellett) azóta nőtt jelentősebben, hogy az bekapcsolódott az EU oslói folyamatba. A segítségnyújtás alapjául az EiT 1257/1996-os, a humanitárius támogatásra vonatkozó rendelete szolgál, amely nem csupán a bizottság, de az egyes tagállamok segítségnyújtási kötelezettségét előírja szükség esetén; végrehajtása részben az ENSZ OCHA, illetve az EU ECHO szervezetein keresztül. A fejlesztési jellegű, ODA-ként elszámolható projektek (átmeneti) háttérbe szorulásával - a második intifáda kitörését követő időszakban (2001-2002), illetve a Hamász-kormány hatalomra kerülése óta (2006. március) - a humanitárius segítségnyújtás, az azonnali szükségletek enyhítése került a középpontba, amely nem kis mértékben hivatott szolgálni az eddigi fejlesztések „megőrzését" is. 2006-ban az Európai Bizottság, illetve az EU-tagállamok összesen 58 millió euró értékben járulnak hozzá a palesztin területeken élők helyzetének enyhítéséhez (ECHO/- ME/BUD/2006/01000).50 Kérdéseket a felajánlott segítség hatékonysága, illetve szükségessége vethet fel. Szükségessége annyiban vitathatatlan, hogy létező igényeket elégít ki, ugyanakkor ellentmondásos is, hiszen a nemzetközi jog - az átmenetileg idegen megszállás alá kerülő területek lakosságát védő IV. genfi konvenció (1949) - értelmében az adott megszállt területek polgári lakosságáról a megszálló hatalomnak, jelen esetben Izraelnek a feladata gondoskodni. Az európai - humanitárius, fejlesztési - támogatás indokoltsága mellett érvként felhozható, hogy az izraeli kormány nem megfelelő mó2006. ősz-tél 67
