Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Paragi Beáta: Az Európai Unió "közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban
Az Európai Unió „közös" eszköz- és szereprendszere a közel-keleti konfliktusban konferenciái, programjai révén nem került közelebb a térség, az EU részéről felmerült a Palesztin Hatósággal való közvetlen diplomáciai kapcsolatok létesítése. Ennek egyik csatornája az EB helyi (nagyköveti szintű) képviselete, másik az EU közel-keleti megbízottjának posztja. A békefolyamatot felügyelni hivatott közel-keleti megbízott mandátumát meglehetősen általánosan jelölték meg (1995. november 25.): az EU közel-keleti speciális megbízottja - aki mandátumát a kormányközi EiT-től kapja, és „szolgálatilag" J. Solana, az EU II. pillérének vezetője alá tartozik - felel a két fél (Izrael és a Palesztin Hatóság) akcióinak, a köztük lévő párbeszédnek a figyelemmel kíséréséért, hozzájárul a megállapodások végrehajtásához, illetve a hiányos realizálás esetén felmerülő problémák megvitatásához. Emellett nagyköveti szinten képviseli az EU-t (általában/egészében) a Kvartettben. Szerepe mindazonáltal nem túl erős; és ezt befolyásolja az is, hogy az Európai Bizottságnak is van közvetlen helyi képviselete (irodája) a feleknél (Alpher 1998). 6. Az EU - az Európai Bizottság - mint a Kvartett tagja (2002-). A Kvartett - amely ebbéli felállásában kimondottan a közel-keleti kérdés megoldásában meghatározó szerepet játszani képes négy legjelentősebb külső hatalmat tömöríti - formálisan 2002-ben alakult meg, a George W. Bush amerikai elnök által kezdeményezett megoldás, a Road Map felvállalásával. Létrehozásában az EU-nak jelentős szerepe volt. Miután tagjai hivatalosan is elfogadták7 * 09 és részleteiben kidolgozták az útitervet (2003), alakulását is igyekeznek nyomon követni, helyesebben az abban foglaltak megvalósulását ösztönözni.40 Ennek ellenére diplomáciai körökben ismert tény, hogy lényegében a mindenkori események kapcsán megfogalmazott álláspontokat illetően az Egyesült Államok javaslatai érvényesülnek a Kvartetten belül (Shalabi 2004), amely az útiterv folyamatos hivatkozásán túl többet - leszámítva a konfliktus rendezése szempontjából „langyos" politikai nyilatkozatokat, mint amilyen a Hamász január választási győzelmét követő londoni volt 2006. január 30-án - az eddigiekben nem mutatott fel. 7. Az EU-nak a Mediterráneum és Közel-Kelet irányába létező stratégiai partnerség politikája (2004-). A CFSP fogyatékosságai folytán az EU - az EB - négy régió vonatkozásában fogadott el az utóbbi években közös külpolitikai stratégiát, amely(ek) túl nagy visszhangot nem váltott(ak) ki. A szempontunkból releváns - közel-keleti konfliktussal kapcsolatos stratégiát tartalmazó dokumentum (EU Strategie Partnership With The Mediterranean and The Middle East) az EuroMed-együttműködés (Barcelona-folyamat) keretein belül került kidolgozásra. A békefolyamat vonatkozásában a jelentés röviden megállapítja (maximum 10 sor a 17 oldalból), hogy az EU továbbra is a kétállamos megoldás elkötelezett híve, a palesztin állam létrehozását lényeges célkitűzésnek tekinti, amelynek realizáláshoz a Road Map szolgál alapul. A végső rendezés csak tárgyalásos úton elképzelhető, és az átfogó rendezésnek magában kell foglalnia Szíriát és Libanont is.41 Az előbbiekben felsorolt csatornák más-más módon biztosítottak-biztosítanak lehetőséget az EU közel-keleti kérdésben tanúsított álláspontjának kifejezésére és ér2006. ősz-tél 63
