Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Szolcsányi Bálint Pinelli, Ceseare (2006): Institutional Trends in CFSP/ESDP in the Wake of the EU's Constitutional Crisis. CASD - Palazzo Salviati; Róma Prodi, Romano [2002]: The Future of Europe, the Enlargement process and Cyprus; http://europa.eu.in- t/constitution/futurum/documents/offtext/spl80202_en.htm ; Rayner, Laura [2005]: The EU Foreign Ministry and Union Embassies. The Foreign Policy Centre; London Schapiro, Mark [2004]: New Power for 'Old Europe', http://www.thenation.com/doc/20041227/ schapiro/5 Thym, Daniel (2005): The Institutional Matrix of European Foreign Policy under the Constitutional Treaty. Walter Hallstein Institut, Berlin Vándor János [é.n.]: Az európai integráció mint a szakdiplomácia sajátos területe. Külkereskedelmi Főiskola; Budapest Jegyzetek 1 A tanulmány a szerző 2006 júliusában, a Budapesti Corvinus Egyetemen megvédett szakdolgozatának szerkesztett változata. A szerző ehelyütt kíván köszönetét mondani mindazoknak, akik meglátásaikkal az eredeti dolgozat elkészültét segítették, név szerint Kiss J. László belső,, illetve Vándor János külső konzulensnek, valamint Csernelházi Carmennek, a brüsszeli magyar Állandó Képviselet munkatársának. Természetesen a tanulmány hiányosságaiért, hibáiért egyedül a szerzőt terheli felelősség. 2 Bár hibásnak találom azon megközelítést, mely egyenlőségjelet tesz Európa, illetve az Európai Unió fogalmak közé, e tanulmányban - stilisztikai okokból - magam is élek e lehetőséggel. 3 A gazdasági eredmények kapcsán elég arra gondolnunk, hogy az európai életszínvonal jelentősen magasabb a világátlagnál, vagy hogy a közösség a világkereskedelem egyik meghatározó szereplője. Politikai sikerként könyvelhető el, hogy az integráció gyakorlatilag elérte legfőbb célját és békét teremtett olyan államok között, melyek több évszázadon át harcban álltak egymással. 4 Európa útkeresését igen látványosan szemléltetik a szerződés-módosítások. Pár kisebb, „technikai jellegűnek" is nevezhető szerződés-módosítást (Merger Treaty, költségvetési és csatlakozási szerződések) leszámítva a római szerződés első átfogó módosítására (Egységes Európai Okmány) majd harminc évvel annak életbe lépését követően került sor. A kilencvenes évek elejétől azonban felgyorsultak az események: a maastrichti szerződés (1992) már rendelkezett saját felülvizsgálatáról, Amszterdamban (1997) is oda lyukadtak ki a tagállamok, hogy a soron következő bővítés előtt még szükség lesz egy módosításra és a nizzai szerződés (2001) is tartalmazott egy nyilatkozatot az EU jövőjéről, melyben előirányoztak egy újabb kormányközi konferenciát (IGC) 2004-re. Mindezen „előjegyzett" IGC-k azt jelzik, hogy a tagállamok már a szerződés aláírásakor tisztában voltak azzal, nem sikerült minden kérdést megnyugtatóan rendezni. 5 Elfogadván, hogy jogi szempontból pontosabb lenne az alkotmányra mint Szerződés egy európai alkotmány létrehozásáról című dokumentumra utalni, stilisztikai okokból azonban a tanulmány során az egyszerűbb formát alkalmazom. 6 Ezen koncepciók sorába tartozik többek közt a Werner-terv, melynek lényege, a monetáris unió majdnem harminc évvel később ugyan, és nem minden tagállam részvételével, de megvalósult, ahogy itt említhető többek közt a Tindemans-jelentés vagy a Spinelli-féle uniós szerződéstervezet is. 7 E különbségek kapcsán csak azon legfontosabbak kerülnek említésre, melyek témánk szempontjából relevánsak. Az eltérések természetesen még hosszan sorolhatók lennének. 8 Megjegyzendő, hogy pusztán az a tény, hogy az integráció intézményei jelentős politikaformáló hatással rendelkeznek egyedülállóvá teszik az EU-t a nemzetközi szervezetek körében, amennyi44 Külügyi Szemle
