Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Szolcsányi Bálint kompetenciamegosztás kérdése. A közösségi módszer hívei attól tartanak, hogy az új rendszerben a bizottság háttérbe szorulhat, amennyiben egyrészt azáltal, hogy az EKSZ fogja intézni a kereskedelempolitikával, segélyezéspolitikával kapcsolatos kérdéseket, csökkenhet befolyása ezeken a területeken. Másrészt félőnek tartják, hogy a képviseleteken belül kialakul egyfajta megosztottság, melynek lényege, hogy a fontos (politikai) tisztségeket nem a bizottságból érkező hivatalnokok fogják betölteni, hanem a tagállami külügyminisztériumokból „kölcsönzött" diplomaták, illetve ezen túlmenően az egyes képviseletek is két részre fognak oszlani: ezek egyike gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni, segélyprogramokat fog menedzselni, míg a másik szekció lesz felelős a nagyobb jelentőséggel bíró politikai kapcsolatok fenntartásáért, irányításáért. A közösségi módszer hívei szerint pedig fennáll a veszélye annak, hogy e második szekcióból a bizottsági alkalmazottak (jelentős része) ki lesz rekesztve. E tekintetben azt kell lássuk, hogy az uniós külképviseletek a külügyminiszter alá tartoznak majd, aki viszont nem csak és kizárólag a bizottság alelnöke ugyebár, hanem a tanács elnöki teendőit is el fogja látni. Ennek a fényében érthető és jogos a tagállamok azon elvárása, hogy a jelenleginél nagyobb beleszólásuk legyen abba, ki is legyen e képviseletek vezetője. E vezetők kinevezése ugyanis jelenleg a bizottság hatáskörébe tartozik.43 Nem tartanám szerencsésnek ugyanakkor, ha e személyek kiválasztásának feladatát kizárólag a tanács látná el, hisz ez esetben értelemszerűen a bizottság jogos érdekei sérülnének. A fontos politikai tisztségek kapcsán elképzelhetőnek tartom egy olyan rendszer bevezetését, melynek során a tanács által javasolt személyek kinevezéséhez a bizottság hozzájárulására lenne szükség, miáltal mindkét fél képviselhetné saját érdekeit. Ez önmagában nem erodálná a közösségi módszert, ugyanakkor a realitásokat is figyelembe venné.44 Mit lehet tenni a nizzai keretek közt? Az alkotmány ratifikációjával kapcsolatos nehézségek felvetik azt a kérdést, melyek az alkotmány azon rendelkezései, melyek tulajdonképpen a nizzai szerződés keretei között is megvalósíthatók, illetve hogy hogyan lépjünk tovább, mi legyen az alkotmány sorsa. Nos, ez utóbbi kérdés kapcsán több álláspont is elhangzott (a ratifikációk további szüneteltetése; a szerződéstervezet több részre bontása és az intézményi változásokat tartalmazó rész ratifikációjának való újbóli nekifutás; az alkotmány újratárgyalása stb.), a hogyan tovább kérdésére a válasz előreláthatóan a német elnökség alatt kezd majd körvonalazódni. Akármilyen válasz szülessék is e kérdésre, a külső szerepvállalás koherensebbé tételének szükségességével valamennyi szereplő egyet ért, a közösségi intézmények éppúgy, mint a tagállamok, és ami korántsem elhanyagolható: az EU polgárai is „több Európát" szeretnének látni a világpolitikában. Mielőtt megvizsgáljuk azt a kérdést, mi 40 Külügyi Szemle
