Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szolcsányi Bálint: Egy koherensebb külső szerepvállalás megteremtésének szükségessége, lehetőségei és kihívásai az Európai Unióban
Szolcsányi Bálint Mindezeken túlmenően ahhoz, hogy a tagállamok a „klasszikus külpolitika" terén is közösségiesítsék szuverenitásuk egy részét - a politikai akaraton túl- az intézmény- rendszer átalakítására is szükség van, amennyiben az EU intézményei jelenlegi formájukban nem rendelkeznek megfelelő legitimációval ahhoz, hogy e kérdéseket mindenki számára megnyugtatóan „menedzseljék". A legitimáció sokféle alapon nyugodhat.18 Legitimálhat egy intézményt demokratikus összeállítása, szakértelme, teljesítménye stb. Fontos azonban látnunk, hogy míg bizonyos területek (például a gazdaság) esetén életképes lehet a teljesítmény alapú legitimáció, addig máshol ennél szilárdabb, védhetőbb alapokra van szükség. Megítélésem szerint ez utóbbi csoportba tartozik a külpolitika is, ahol az eredmények nemigen számszerűsíthetők, megítélésük sokszor nem egyértelmű, illetve egy-egy külpolitikai lépés elképzelhető, hogy csak hosszabb távon, több áttételen keresztül fejti ki hatását. Arról nem is beszélve, hogy a külpolitika meghatározás szerint politikai kérdés, ahol a nemzeti érdekekre „érzéketlen",19 technokrata szervezetek nem alkalmasak a döntéshozatalra, bármekkora szakmai tapasztalat és tudás álljon is rendelkezésükre.20 Az intézményrendszer, illetve a döntéshozatali mechanizmusok átalakításakor tehát nem elégséges a közösségi intézmények kompetenciájának bővítése, hanem ezzel párhuzamosan ki kell alakuljon az a legitimációs bázis is, mely elfogadottá teszi ezen intézmények szerepvállalását „nagypolitikai" kérdések esetében. Szükség van egy olyan politikai keretrendszer kialakítására, mely lehetővé teszi az „európai érdekek" megfogalmazását, a társadalmi preferenciák kifejezését. Más szóval a külpolitikai integráció mélyítéséhez (is) szükség van egy egységes európai politikai térre,21 melynek kialakításában mind az integráció intézményeinek, mind tagállamainak, mind társadalmainak részt kell vállalniuk. Mindaddig, míg ilyesfajta politikai tér nem alakul ki az integrációban, a legitimáció forrásai továbbra is a tagállamok maradnak, már ami a KKBP-t illeti. Mind ez idáig csupán a tagállami külpolitikák hatékonyabb összehangolása, a külpolitikai integráció előtt álló akadályokról volt szó, nem feledhető azonban hogy a külpolitikai érdekérvényesítés, egy adott szereplő külső szerepvállalása nem a többi politikától elszigetelten jelenik meg, hisz majd' minden szakpolitika rendelkezik valamilyen külső dimenzióval is. Több ok is indokolja, hogy ezen kérdésekkel, illetve az ezekkel összefüggő problémákkal kiemelten foglalkozzunk. Egyrészt mint arról már szó volt az unió mérete és kiterjedt külkapcsolati rendszere. Figyelembe véve, hogy az integráció a világ egyik legnagyobb gazdasági blokkja, a világkereskedelem meghatározó szereplője, érthető, hogy az integráción belül zajló folyamatok, döntések adott esetben komoly hatással járnak, járhatnak az integráció partnereinek helyzetére is. Másrészt azért is érdemelnek az első pilléres területek kitüntetett figyelmet az EU nemzetközi kapcsolatai szempontjából, mert az integráció - következően „gazdasági óriás-politikai törpe" helyzetéből - külpolitikai érdekérvé28 Külügyi Szemle
