Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 3-4. szám - EURÓPAI UNIÓ - Arday Lajos: A "kelta tigris" - "skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról
A „kelta tigris'' - „skorpiók egy palackban". Az ír nemzeti identitásról Arday Lajos A z ír nemzeti identitás és a fokozatosan függetlenedő Írország külpolitikája sok, a nyugat-európaitól eltérő és a kelet-közép-európaihoz hasonló vonást mutat. A szlovákhoz, szlovénhez, románhoz hasonlóan valami, valakik, az évszázados elnyomókként rögzült hatalmasabb szomszéd(ok), az írek esetében Anglia, az angolok, a „Britishness" ellenében alakult ki, és az angolellenesség (volt) legfőbb tartalmi eleme. A másik a katolikus vallás egyeduralkodó jellege. A lengyelekhez hasonlóan az önálló államiság hiányában az íreknek is a katolikus egyház jelentette a nemzetet egyesítő, azt képviselő nemzeti intézményt. Az írek esetében ennek még nagyobb szerepe volt, mivel ott hiányzik a térségünkben legfőbb kritériumnak, az önmeghatározás elsődleges eszközének tekintett saját nemzeti nyelv. A Waterloo és Szarajevó közötti évszázados európai békét és prosperitást mindvégig zavarta a megoldatlan ír és lengyel kérdés, amelyhez később járult harmadikként a „keleti kérdés", a balkáni népek önállósodása, orosz támogatással. Az ír (külpolitika kettős célja a semlegesség megteremtése és fenntartása, valamint Eszak- írország visszacsatolásával a sziget egységének helyreállítása volt; 1937 és 1998 között nyíltan irredenta-revizionista célokat követett. Jóllehet az ír államférfiak országukat a keresztény civilizáció részének tekintették, s az alapokmányba foglaltakkal teljesen egyetértve felelősséget vállaltak és támogatták „a szabad világ védelmét a kommunista hatalom és befolyás ellen", elutasították a NATO-ban való részvételt, nem annyira a semlegesség megőrzése, mint inkább amiatt, hogy nem kívánták tiszteletben tartani, mi több, megvédeni az egyik tagállam - az Egyesült Királyság - területi integritását, „tekintettel arra, hogy országunk egységének helyreállítása az ír nép alapvető célkitűzése". Az ír külügyminisztérium angolellenes főtisztviselői Washingtonban kijelentették: örömmel csatlakoznának, ha az amerikaiak rá tudnák venni a briteket a hat északi grófság visszaadására.1 Bár megállapításai inkább a nemzetkarakterológia körébe tartoznak, az évtizedek óta Írországban élő Kabdebó Tamás szerint „az ír lélek egy szusszantásra keresztény és pogány". A dán-normann vikingek támadásai hozták a nagymérvű erőszakot, majd a nyolcszáz éves angol hódítás-megszállás visszahatására alakult ki és vált általánossá az orgyilkosság és a vérbosszú. Cromwell büntető hadjárata és a presbiteriánus skótok 2006. ősz-tél 3
