Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Tálas Barna: Kína - a 21.század leendő hiperhatalma
Tálas Barna Demokrácia 1. A szuverenitás a népet illeti, de gyakorlása egy e feladatra kiválasztott csoportra száll át. 2. A választás, a visszahívás, a kezdeményezés és a vezetés kiváltságos joga referendum útján kerül gyakorlásra. 3. A kormányzáson belül öt elkülönített, de egyenrangú hatalmi ág lesz, nevezetesen, a végrehajtó, a törvényhozó, a bírói, a vizsgáztató és az ellenőrző hatalom. Minden hatalmi ág autonóm, de ugyanakkor együttműködik az összes többi hatalmi ággal. 4. A teljesen alkotmányos kormányzáshoz három szakaszban fogunk eljutni, nevezetesen a katonai egyesítés, a gyámkodás és végül az alkotmányos kormányzás szakaszán át. Népjólét 1. A föld ahhoz tartozik, aki megműveli. 2. Az összes nagyobb termelővállalat az állam ellenőrzése alá kerül. Kína modernizációjára vonatkozó elképzeléseit Szun a legrészletesebben Az ország építésének programja című, 1917 után megjelent munkájában fejtette ki, amely három nagy részre bontva taglalta a feladatokat a szellemi, az anyagi és a társadalmi építés területén. Ezek részletesebb ismertetésétől - a három népi elvhez hasonlóan - e helyütt szintén eltekintek, mivel mindezek részletesen megtalálhatók a Jordán Gyulával közösen írt, nemrégiben megjelent könyvben, a szerzőtársam által írt rész III. fejezetének második alfejezetében, Szun Jat-szen programja cím alatt.9 Szun Jat-szen azzal a külpolitikai lépésével, hogy életének utolsó szakaszában egy lenini típusú kínai forradalmi tömegpárt és egy kínai nemzeti forradalmi hadsereg megszervezése érdekében Szovjet-Oroszországhoz és a Kominternhez fordult segítségért, egyben megteremtette annak a lehetőségét is, hogy a kínai baloldali marxisták kis csoportja 1921 nyarán, Sanghajban megalapítsa a KKP-t. Szun maga nem értett egyet Marx nézeteivel, különösen az osztályharcra vonatkozó részeivel, mert szerinte Kínában nincsenek igazán gazdagok, csak kevésbé szegények és szegények, vagy ha úgy tetszik, szegények és még inkább szegények. Másrészt felfogása szerint a feudalizmus több mint kétezer éve az egységes és központosított császárság létrejöttével megszűnt. Viszont kapitalizmus sincs, mert ahhoz hiányzik a tőke, s ezért mindenki egyformán szegény. Bizonyos értelemben a polgári és kispolgári szocialisták nézeteihez vonzódott, amennyiben a szocializmust a humanizmussal és a népjóléttel azonosította, de valójában a Bismarck német birodalmi kancellár által bevezetett „államszocializmus" lebegett a szeme előtt. Emellett mindenekelőtt a kínai nemzet, sőt tágabb értelemben a sárga faj és az ebbe tartozó emberek különleges adottságait és képességeit hangsúlyozta. Ebből kiindulva - megfelelő külső támogatás esetén - azt is lehetségesnek tartotta, hogy az imperialista és a földesúri kizsákmányolás alól felszabadított nagy kínai nép 26 Külügyi Szemle
