Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Szebelédi Kata esetében. A csúcstalálkozók napirendjének formálására a kis államoknak csak soros elnökségük fél évében van nagyobb lehetőségük. Finnország 2007 első félévében tölti be ezt a funkciót. Jurij Bojko fent idézett felosztását követve célszerű megvizsgálnunk a megállapodás szövegét. A politikai partnerség területét érintettem a külső intézményrendszer bemutatásakor. A gazdasági partnerség területének elemzése és a lehetséges témakörök felvázolása szétfeszítené jelen tanulmány kereteit annak sokfélesége, egyenetlen működési szintje miatt. E részfejezetben a téma szempontjából időszerűbb, homogénebb kulturális partnerség területét tekintem át. Kulturális partnerség A megállapodás 63. cikke rendelkezik az oktatás és képzés helyzetével. Fő célkitűzése, hogy a felek működjenek együtt az általános oktatás és szakképzés színvonalának emelésében mind az állami, mind a magánszféra bevonásával. Ez után 11 alpontban részterületeket sorol fel, többek között az oroszországi felsőoktatás és szakképzés fejlesztését, a tanárok, a felsőfokú tanulmányokat folytatók és a fiatal kutatók mobilitásának biztosítását, az újságírók, a szakoktatók, a közigazgatásban dolgozók folyamatos képzését, új képzési módszerek kidolgozását, ezek terjesztését, az európai ismeretek átadását. Ezek a részterületek általános keretként lehetőséget biztosítanak az oroszországi finnugor népek képzési, képzettségi szintjének javításában. Jóval gyakorlatiasabb segítséget jelenthet az, hogy a megállapodás külön említi az egyetemek és az egyetemek és a cégek közötti együttműködés erősítését, Oroszország és a közösség nyelveinek tanítását. Ez utóbbi két célkitűzés lehetővé teheti az oroszországi kis nyelvi, nemzeti közösségek kultúrájának, nyelvének megőrzését, ami egyet jelent a nemzeti gyökerek életben tartásával, védelmével, hiszen csak az anyanyelv és a nemzeti kultúra megőrzése által maradhat fenn egy-egy nemzet. A megállapodás gyakorlati megvalósítása, majdani továbbfejlesztése nem feledkezhet el arról a sajátos körülményről, hogy az oroszországi finnugor népek esetében az oktatási együttműködést, segítségnyújtást nem lehet a felsőoktatásnál, a szakképzésnél25 kezdeni. E népek esetében az asszimiláció lassítása érdekében az anyanyelv tanítására kiemelt figyelmet kell fordítani, be kell építeni a tananyagba, sőt lehetővé kell tenni, hogy bizonyos szaktárgyakat anyanyelvükön tanuljanak, ezzel is lehetővé téve anyanyelvűk fejlesztését.26 A nyelv fejlesztésének másik módja lehet saját nemzeti eposzuk összegyűjtése, megalkotása, amely a történelem és a néprajz enciklopédiájának is nevezhető, illetve akként is szolgálhat. A nyelvoktatás sál kapcsolatban két nézet ütközik. Az egyik nézet szerint a szétszórtan élő családok gyermekeit internátusokba gyűjtve kell képezni, oktatni. Mások, így Jurij Vella erdei nyenyec költő, ezt tragikusnak tartják.27 Jurij Vella szerint a családok szálláshelyén kell iskolát alapítani, mint tette ő is. Állítja, már most is mutatják a tapasztalatok, 182 Külügyi Szemle
