Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről hogy ezekben az iskolákban nemcsak a középfokú, hanem a felsőoktatást is meg lehet valósítani, s ily módon biztosítható, hogy a fiatalok ne szakadjanak el gyökereiktől.28 Véleménye szerint a központosítással, az állami előírásoknak való merev megfeleléssel elvész a nemzeti oktatás. A megállapodás 85. cikke szól a kulturális együttműködésről, melynek elsődleges célja az Európa és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok új légkörének megteremtése. Ennek érdekében a felek vállalják, hogy erősítik a polgáraik között már meglévő kulturális kapcsolódásokat, bátorítják egymás nyelvének és kultúrájának kölcsönös megismerését, tiszteletben tartva a kreativitás szabadságát és a kulturális értékekhez való kölcsönös hozzáférést. Részterületként nevesítik az építészeti örökség megőrzésével, valamint védelmével kapcsolatos információk és gyakorlati tapasztalatok cseréjét, az intézmények, művészek, továbbá a kultúra területén dolgozó egyéb személyek közötti csereprogramokat, mindezeken túl az irodalmi művek fordítását. Az együttműködési tanács ajánlásokat tehet a 85. cikk végrehajtásával kapcsolatban. A hivatkozott cikkely rövid ismertetése is komoly lehetőségeket villant fel. Az irodalmi művek fordítása és ismertetése lehetővé teheti a régi korok és az oroszországi finnugor népek mai irodalmának megőrzését, ezeknek széles körben való ismertetését. A célkitűzés ilyen konkrét megfogalmazása lényegesen megkönnyíti az uniós források biztosítását. Érdemes elsődleges jelentőségén túlmenően külön figyelmet fordítani a hangsúlyozottan is nevesített műfordítás programra. Egy-egy műfordítás kapocs lehet a kulturális és az oktatási együttműködés között. A nyelvoktatás programjába is illeszkedhet a tevékenység, mint ez jelenleg is történik a moszkvai Állami Lomonoszov Egyetemen, továbbá a szentpétervári és az izsevszki egyetemeken a magyar nyelv oktatásakor. A műfordítás révén egyetemek és egyetemen belüli együttműködés alakulhat ki, egyszerre szolgálva egymás nyelvének és kulturális örökségének megismerését29 és az ismeretek megsokszorozódását több nyelv egyszerre történő bevonásakor. Erre külön lehetőséget kínálhat, ha egy-egy egyetemre (Moszkva, Szentpétervár, Izsevszk, Hanti-Manysijszk, Sziktivkár, Joskar-Ola) mind a három finnugor állam küldene műfordításra specializálódott lektort is. A lektorok az állomáshelyükön kialakított együttműködésüket terjeszthetnék tovább az oroszországi finnugor népek oktatási intézményeinek körében, és ezt a kapcsolatot építhetnék tovább a küldő országukba, intézményükbe. A tapasztalatok feldolgozása után bekapcsolódhatnak más uniós országok egyetemei, lektorai, lektori hálózatai is. Az EU-orosz viszony eszközeinek értékelése és a továbbfejlődés lehetőségei A megállapodásban foglalt elvi lehetőségek, és gyakorlati megvalósulásuk összevetése alapján megállapítható, hogy azokat a feleknek az elmúlt években nem sikerült kellőképpen kihasználniuk,30 s hivatalosan többek között ezért jelezte Ivanov külügyminiszter 2003 januárjában, hogy Moszkva modernizálni kívánja a megállapodás struktú2006. tavasz-nyár 183
