Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről tízsét. A finnugor tagállamok, illetve a finnugor népek ügyének megnyerhető kis államok számára a téma középpontba állítása érdekében különösen értékes lehet a soros elnökség időszaka. Az érintett államok közül Finnország 2007 első félévében lesz soros elnök. A hátralévő időszakot kell kihasználni a felkészülésre és az egyeztetésre. Az EU-orosz intézmény- és eszközrendszer aktivizálása A problémakör lehetséges kezelésének külső intézményrendszerét az EU-orosz viszony és annak különböző szegmensei alkotják. Az EU-orosz viszony alapdokumentuma, a partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) új típusú együttműködést irányoz elő, amelyet a felek partnerségnek neveztek el. Magát a fogalmat a megállapodás nem definiálja, de a preambulumban hivatkozott nemzetközi megállapodások által kijelölt keretek és távlati célok, illetve az 1. cikk alapján meghatároz kritériumokat, amelyek e partnerség alapját képezik. Jurij Bojko20 a megállapodás szerkezetét elemezve a politikai és gazdasági együttműködés területe mellett harmadik alrendszerként elkülönítette a kulturális és oktatási partnerség területét. Rendszeres politikai párbeszéd A rendszeres politikai párbeszédet a megállapodás II. cím 6. cikke a következőképpen határozza meg: elősegíti a politikai és gazdasági változásokat, és hozzájárul új együttműködési formák kialakításához, megerősíti a felek közötti kapcsolatokat, és lehetőséget nyújt arra, hogy a felek összehangolják álláspontjukat a nemzetközi biztonság és stabilitás kérdéseit illetően. A megállapodás felállítja az intézményes politikai párbeszéd kereteit, amelybe beletartoznak az évente kétszer megrendezett csúcstalálkozók21, az együttműködési tanács22 (évenkénti üléssel), az együttműködési bizottság23 (a vezető tisztségviselők szükségletek szerinti üléseivel), az együttműködési tanács által felállított, a megállapodás keretein belül működő kilenc munkacsoport, amelyek közül az ipari együttműködést koordináló csoport a legjelentősebb, valamint a parlamenti együttműködési bizottság24. A 2003. májusi szentpétervári csúcson az együttműködés elmélyítése, rugalmasabbá tétele érdekében intézményi változásokat határoztak el. Az új, az elképzelések szerint különböző formátumban, rendszeresebben ülésező állandó partnerségi tanács csak megkésve, 2004. április 20-án állt fel. Az együttműködési forma elnevezésétől függetlenül a politikai párbeszédet, annak napirendjét a finnugor államok közös összefogásukkal oly módon befolyásolhatják, hogy vitassa meg a kis kulturális, nyelvi közösségek helyzetét, a jobbítási lehetőségeket. Az EU-orosz viszony speciális helyzete, vonásai miatt erre nagyobb az esély a különböző bizottsági, tanácsi formátumok, valamint a parlamentközi együttműködés 2006. tavasz-nyár 181
