Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Szebelédi Kata érdekében teendő konkrétabb fellépések megfogalmazását segítik, az ezek mentén elindított programokba célszerű belevetetni a finnugor népek kezelését. A demokrácia, a jogállam és a demokratikus közintézmények megszilárdítása elnevezéssel illetett első célkitűzés alapján indítható kezdeményezések közé sorolhatjuk a fiatal közigazgatási szakembereknek, politikusoknak a képzési programokba való bevonását, a kulturális-oktatási együttműködés fokozását többek között az ösztöndíj- és a csereprogramok révén. A másodikként megfogalmazott cél - Oroszország integrálása a közös európai gazdasági térségbe - keretében támogatja az Európai Unió például a szerkezetváltási, a gazdasági reformok és a szélesebb európai együttműködés kibontakoztatását. Bár a harmadik célkitűzés Oroszország és az Európai Unió világpolitikai jelentőségének megfelelően globális kérdésekkel foglalkozik, a negyedik célként megfogalmazott közös kihívások, az európai kontinensen célkitűzés alapján induló kezdeményezések, további lehetőségeket nyújtanak. Ide sorolhatjuk az európai kontinens egészén mind nagyobb veszélyt jelentő alkoholizmus és kábítószer problémakörét is. A nehéz körülmények között élő oroszországi finnugor népeknek különösen nagy fenyegetést jelenthetnek a szenvedélybetegségek és az ezekből is táplálkozó, ezeket kihasználó szervezett bűnözés. A most vázolt kezdeményezés ennek kezelésében is segítséget nyújthat. A közös stratégia célkitűzései elméleti lehetőséget nyújtanak csak, ha az egyes célkitűzések alapján indítható programokat nem helyezik összefüggő rendszerbe, és a tagállamok politikáját nem hangolják össze egymással és a stratégia alapján folytatott uniós politikával. Ezt szolgálja a stratégia első részében az eszközök címszó alatt szereplő koordináció16, valamint a megvalósítás és felülvizsgálat17 eszköze. Az akciótervek részletes elemzése, azok készültségi, kimunkáltsági foka jól megvilágítja a tagállamok eltérő érdekeltségeit. Az Oroszországgal építendő kapcsolatok iránt elkötelezett tagállamok részletes, konkrét munkaterveket dolgoznak ki, míg a kevésbé érdekeltek a megelőző dokumentumok főbb pontjait másolják.18 Ezért nevezte Javier Solana a munkatervek elkészítését rutinszerűvé vált tevékenységnek, amire nem fordítanak kellő figyelmet.19 A soros elnökség rendszere önmagában, illetve a közös stratégia mint eszköz és az ezen alapuló programok lebonyolítása különösen is az oroszországi finnugor népek kérdésére irányíthatja a figyelmet. Az elnökség ugyanis kulcsszerepet játszik abban, hogy az irányítása alá tartozó félévben milyen ügyek kerülnek az Európai Unió figyelmének középpontjába. A félév napirendjének és prioritásainak meghatározása lehetővé teszi, hogy az elnökséget adó ország olyan kérdéseket állítson az európai diplomácia érdeklődésének homlokterébe, amelyek egyébként nem kerültek volna oda. Az elvi szabadság nem lehet önkényes, figyelembe kell venni az EU és jelen esetben az EU-orosz viszony fő fejlődési tendenciáit és közös fókuszpontjait, s nem léphet fel túl nyilvánvalóan a tagállam a saját nemzeti érdekei előmozdításáért. A soros elnökség sikeres teljesítése nagymértékben növelheti az érintett országnak az unión belüli és nemzetközi presz180 Külügyi Szemle
