Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Szebelédi Kata: Az államalkotó finnugor népek felelősségéről, avagy az oroszországi finnugor népek helyzetének komplex kezelése az EU programjai segítségével
Az államalkotó finnugor népek felelősségéről társaságba látogattak el, ahol a helyszínen vizsgálódtak a mari kisebbség helyzetével kapcsolatban. A látogatás után kiadott nyilatkozatuk lényegesen visszafogottabban fogalmazott, mint az Európai Parlament határozata. Az elkötelezettséget jelzi a rendszeresen megrendezésre kerülő finnugor világkongresszus is, amelynek 2004-es ülésén mindhárom finnugor állam legmagasabb, köztársasági elnöki szinten képviseltette magát. A háromoldalú fellépés új eleme a 2005. június 16-án bejelentett finnugor-orosz, tehát orosz-magyar-finn-észt parlamenti együttműködés kialakítása, amelynek a gazdasági kérdések mellett egyik hangsúlyos eleme a kulturális együttműködés lesz. Ebbe a kulturális párbeszédbe bevonnák az oroszországi finnugor körzetek helyi parlamentjeit is. 2005 szeptemberében finn, észt és magyar politikusok, szakértők az orosz központi duma képviselőinek társaságában találkoztak és tárgyaltak a Mordvin Köztársaság vezetésével. A magyar küldöttséget vezető Mandur László parlamenti alelnök kiemelte, hogy a nagy finnugor népeknek segíteniük kell kis létszámú oroszországi rokonaikat, hogy nemzetiségként megmaradjanak, és ne váljanak múzeumi tárggyá. Balsai István képviselő pedig azt javasolta, hogy a három finnugor EU-tagország mozgósítson uniós pénzeket a régió fejlesztéséhez. A finn-észt-magyar képviselők közös fellépése nemcsak az Európai Parlamentre jellemző. A strasbourgi Európa Tanács az ET-ben dolgozó észt, finn és magyar képviselők kezdeményezésére vizsgálatot folytatott az oroszországi finnugor népek helyzetével kapcsolatban. A vizsgálat eredményeképpen az ET azt állapította meg, hogy a finnugor népek jogait megsérti Oroszország, és különösen így van ez a Mari Köztársaságban. A finnugor államok cselekvési lehetőségei az Európai Unióban A belső intézményrendszer aktivizálása Az intézményrendszer dinamizálása az Európai Unió sajátos viszonyai között elsősorban azt jelenti, hogy a tanácsban a tagállamok képviselőit, a bizottság esetében pedig a közösségi hatáskörök letéteményesét kell meggyőzni arról, hogy a kezdeményezés hatékony, nem eredményezi az Oroszországgal meglévő viszony elnehezülését, valamint - mindenekelőtt - nem igényel további többletforrást, illetve nem eredményezi a meglévő források megosztásának „földrajzi torzulását". Magyarország, Észtország és Finnország ösztönözheti az Európai Unió fellépését az EU sajátos döntéshozatali rendszerének befolyásolásával,6 annak felhasználásával, hogy az Oroszországgal való kapcsolatépítés során is különböző érdekek mentén, koalíciók közötti kompromisszumok eredményeképpen fejlődik az Európai Unió álláspontja. Ezt a képet színesítheti a sajátos finnugor koalíció. Természetes módon erős elkötelezettség él a kapcsolatfejlesztésre azokban a tagállamokban, amelyek Oroszországban élő ki2006. tavasz-nyár 177
