Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Gergely Attila - Fazekas Gyula: Kína a globális hatalommá válás útján
Kína a globális hatalommá válás útján katonai képességekkel a tengeri energiaszállítási útvonalak ellenőrzéséhez, míg a kínai energiahatékonyság emelése globális érdek is). Következtetések a magyar külpolitika szempontjából Korunk az önálló globális tájékozódás követelményét támasztja a nemzetközi rendszer szereplőivel szemben. A változások nyomán Magyarország kelet-ázsiai, ezen belül Kínához fűződő kapcsolatainak korszerűsítése olyan kihívás, amelynek megválaszolásához a Külügyminisztérium, általában a külpolitika csak részben rendelkezik eszközökkel. Ugyanakkor érdemi stratégiaalkotó és koordináló szerepe nélkülözhetetlen: a kitűzhető feladatok azonosítása és megoldása széles körű kormányzati összehangolást igényel - szükség szerint az érintett nem kormányzati, szakmai és civil szervezetek bevonásával - annak érdekében, hogy a kormány kapcsolatépítő törekvései a magyar kül- és külgazdasági politika szélesebb összefüggéseibe illeszkedjenek, egymásra épüljenek, és a megfelelő utógondozásukra is sor kerüljön. Az ázsiai régióban kulcsszerepbe kerülő Kína és az Európai Unió tagjává lett Magyarország kapcsolatainak jelentőségét növeli a kétoldalú gazdasági (kereskedelmi, beruházási), politikai és kulturális érintkezésben az utóbbi években bekövetkező fellendülés, a hazánkban élő kínai közösség bővülése, továbbá az EU és Kína, az unió és Kelet-Ázsia közötti kölcsönhatások kibontakozása, a multilaterális keretekben, nemzetközi szervezetekben való együttműködés többrétűvé válása. Magyarországnak kötelezettség és lehetőség, hogy részt vállaljon az Európai Unió transzatlanti és ASEM-keretek közt alakuló Kína-politikájának olyan feladataiból, amelyekhez kedvező feltételekkel rendelkezik, illetve rendelkezhet. Ide tartozhatnak az unió és Kína közötti politikai, intézményépítési, kulturális párbeszédnek és együttműködésnek az olyan területei, mint a már folyamatban levő EU-Kína dialógus emberi jogi, gazdaságpolitikai, regionális fejlesztési vagy médiapolitikai fejezetei, amelyekhez Magyarország adottságainál fogva kedvező helyszínt és feltételeket biztosíthat. Növekvő figyelmet igényel a magyar külpolitika transzatlanti és NATO-koordinációja a Kína- és Kelet-Ázsia dimenzióban is. A transzatlanti párbeszéd keretében a magyar diplomácia konstruktív szerepet játszhat annak érdekében, hogy ösztönözze Kína növekvő mértékű bevonását a globális problémák multilaterális kezelésébe. Ennek érdekében a magyar Kína-politika alakításakor nagyobb figyelmet indokolt fordítani a transzatlanti viszonyban Kína kapcsán vitát kiváltó problémák feltárására, az unió és az Egyesült Államok Kelet-Ázsiáról folytatott stratégiai párbeszédébe való bekapcsolódásra. Részben a kínai gazdaság méretei miatt indokolt lehet egyes ágazati politikáknak - egyebek között a turizmus, a migráció és az egészségügyi kihívások terén - a visegrádi országok közötti jövőbeni összehangolása. 2006. tavasz-nyár 13
