Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Gergely Attila - Fazekas Gyula: Kína a globális hatalommá válás útján
Fazekas Gyula-Gergely Attila EU-tagállami működésünk eddigi kétéves tapasztalatai azt tanúsítják, hogy az ázsiai térség jelentős kérdéseiben (Tajvan, Észak-Korea, Irán, a Kínával szembeni fegyverembargó) Magyarországnak van saját álláspontja, amellyel egyfajta hozzáadott értéket nyújthat (például az EU-HOM és DHOM egyeztetőkön). A kínai féllel folytatott konzultációk alapján úgy tűnik, elsősorban azokban a kérdésekben van szükség konkrét állásfoglalásokra, amelyekben a kínai fél ezt a kétoldalú államközi kapcsolatok elvi előfeltételeként egyértelműen elvárja (ilyen például az egy Kína-elv érvényesítése Tajvan és Tibet esetében). A hosszú távú érdekeinket és értékrendünket érintő kérdésekben (például az emberi jogok, a vallás-, a szólás- és a gyülekezési szabadság, a fegyverembargó feloldása, a piacgazdasági státus stb.) a kétoldalú vagy tagállami álláspontunk meghatározásakor célszerű a két- és többoldalú keretekben már kialakult és a kínai fél részéről elfogadott gyakorlat folytatása (például a kétoldalú emberi jogi párbeszéd esetében), illetve általában egy mérsékelt, pragmatikus magatartás követése. Elsőrendű feladat a megfelelő Magyarország-kép közvetítése a kínai fél felé, egyebek között arról, hogy az Európai Unió tagjaként még jobban érdekeltek vagyunk a kapcsolatok hosszú távú építésében és - egyebek között az unió közép-európai szubrégiójában adott helyzetünknél fogva - lehetőségekkel és eszközökkel is rendelkezünk ehhez. A lehetőségek valóra váltásához a magyar külpolitikának és diplomáciának komplex megközelítést kell alkalmaznia, összpontosítva az alábbi területekre: • meg kell őriznünk és ki kell használnunk azt az előnyös helyzetet, hogy a kelet- és közép-európai térségben több vonatkozásban a Kínával való érintkezés központjává váltunk; • az elmúlt évek kezdeményezéseit folytatva a jövőben is építeni kell a magas szintű látogatási diplomácia gyakorlatára; • Ázsia-stratégiánk szellemében figyelmet kell fordítani a relációval kapcsolatos tárcaközi koordinációra mind a látogatások összehangolt előkészítése, mind az azokon elért eredmények, megállapodások következetes utógondozása terén; • a nagyvállalatok törekvéseinek támogatása mellett több figyelmet kell fordítani a magyar kis- és közepes vállalatok megjelenésének előmozdítására; • hathatósabban kell együttműködni az oktatási és kulturális területeken; • adottságaink és az uniós előírások korlátain belül törekednünk kell a méltányos és gazdasági érdekeinket szolgáló vízumpolitika és konzuli gyakorlat kialakítására; • meg kell teremteni a hazánkban élő és tevékenykedő kínaiak beilleszkedését elősegítő feltételeket, beleértve a nyelvet beszélő, a kínai kultúra és civilizáció, valamint a felmerülő problémák iránt megfelelő affinitással rendelkező szakemberek képzését is. A magyar külkapcsolati szereplők - általában a hazai közvélemény - tájékozottsága és felkészültsége jelentős mértékben elmarad azoktól a változásoktól, amelyek Kína fejlődésében és globális helyzetében az utóbbi időben végbementek. A magyar Kína-politi14 Külügyi Szemle
