Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Csoma Mózes: Dél-Korea: a pártpolitikai konfliktusok és a félsziget megosztottsága
Csorna Mózes árnyékából: mivel édesanyja 1974-ben észak-koreai merénylet áldozatául esett, évekig szimbolikus first ladyként szerepelt apja mellett, így sokaknak ma is egyet jelent a korszakra jellemző belpolitikai stabilitással és gazdasági fejlődéssel.22 A kormányoldal hívei persze elsősorban a tekintélyuralmi rendszert látják a pártelnök atyai örökségében, így Pák Csöng Hí tábornok személye még napjainkban is képes belpolitikai konfliktusokat kavarni. 2005-ben a szöuli mozik hosszas huzavona után bemutatták az Akkor, azok az emberek (Kutae, ku saram'dul) című játékfilmet, amely korábban megközelíthetetlennek vélt tabukat döntött le. A film ugyanis Pák Csöng Hi tábornokot dekadens diktátorként ábrázolja, s nem rejti véka alá azt sem, hogy Pák Csöng Hi a második világháború idején a japán császári hadsereg tisztjeként az Okamoto Minoru nevet viselte. Nem véletlen tehát, hogy a játékfilm görbe tükrében a tábornok és bizalmasai egymás közt szinte csak japánul beszélnek. Az egykori államfő fia meglepő harciassággal próbálta megakadályozni a film bemutatását, de csak azt sikerült elérnie, hogy néhány jelenetet kivágtak az eredeti változatból. Pák Dzsi Man (Park Ji-man) fellépése azért meglepő, mert a negyvenes éveiben járó férfi eddig a legkevésbé sem érdeklődött a közélet iránt, s leginkább csak kábítószerbotrányaival hívta fel magára a figyelmet. A film igazából Pák Csöng Hi tábornok lányának kellemetlen, hiszen az ellenzék vezetőjeként abban érdekelt, hogy az ország csak a pozitívumokra emlékezzen atyai örökségéből. A felkorbácsolódott indulatok közepette a baloldali kormánypárthoz tartozó képviselők úgy döntöttek, hogy a szöuli királyi palota főkapujáról el kell távolítani az egykori államfő által személyesen festett Fényt Sugárzó Kapu (Kvanghvamun) feliratot;23 A japán gyarmatosítók által lemondatott koreai uralkodók palotáját ugyanis mégsem díszíthetik egy volt császári tiszt ecsetvonásai. Pák Csongi Hi tábornok ugyanis imádta a kalligráfiákat, s csaknem két évtizedes uralma idején bármerre fordult is meg az országban, hívei mindig üres rizspapírral és fekete tusba mártott ecsettel várták. Becslések szerint országszerte mintegy 1200 feliratot készített, de ezek legnagyobb részét már eltávolították a tábornok huszonhét éve bekövetkezett halála óta. Felhasznált irodalom Chosun Ilbo yonhyok [A Csoszon Ilbo története - koreaiul] In: www.chosun.com Chu Song-il: DMZ'ui pom [A demilitarizált zóna tavasza - koreaiul] Sidae'chongsin. Seoul 2004. Donga Ilbo hoisa sogae [A Donga Ilbo kiadójának bemutatása - koreaiul] In: www.donga.com Hankyoreh sinmunsa yoksa [A Hangjore kiadó története - koreaiul] In: www.hani.co.kr Jong Je-kyong: Wi'in Park Chung-hee [A nagy ember Pák Csöng Hi - koreaiul] Jipmoondang. Seoul 1992 Kim Dae jung. A Political Profilé. Published by KOCIS. Seoul 1998. Kim Dae jung. A Profile of Courage and Vision. Published by KOCIS. Seoul 1998. Lee Byung-chol: Kyong'yong dae'chun [A vezetés nagy törvényei - koreaiul] Padachulpansa. Seoul 2004. 136 Külügyi Szemle
