Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel A 2004-es bővülés a) Hivatalos vélemények 2004. május elsején, a tíz ország új taggá válása napján Kavagucsi Joriko, Japán külügyminisztere az alábbi nyilatkozatot bocsátotta ki az EU kibővülésével kapcsolatban: 1. Köszöntöm az Európai Uniót abból az alkalomból, hogy tíz új tag, Csehország, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia csatlakozott hozzá. Arra számítok, hogy az EU kibővülése Európa és a nemzetközi közösség stabilitásához és fellendüléséhez fog vezetni. 2. Japán és az EU osztozik az olyan közös értékekben, mint a szabadság és a demokrácia, de a nemzetközi közösség iránt érzett különleges felelősségükben is. A Japán és Európa közötti együttműködés évtizedében Japán és az EU közös akciótervet hajt végre. Japán arra törekszik, hogy stratégiai partnerség alapján folytassa az együttműködés elmélyítését a most 25 tagúvá bővült EU-val. 3. Japán különféle konzultációkat és megbeszéléseket folytat az EU-val és annak új tagországaival például annak érdekében, hogy a japán üzleti körök és mindenekelőtt az Európában működő japán vállalatok ne szenvedjenek hátrányt a bővülés következtében. Japán továbbra is konzultálni fog az EU-val és tagországaival, azzal a szándékkal, hogy a kibővülés egyaránt kedvező legyen Japánnak és az EU-nak, és kapcsolataik tovább erősödjenek [Statement, 2004 - A kiemelések tőlem. H. A.]. 2004. június 22-én Koidzumi Dzsunyicsiro (Koizumi, Junichiro) miniszterelnök a 13. Japán-EU csúcsértekezlet utáni közös sajtókonferencián tartott megnyitó beszédében elmondta, hogy „a demokrácia és a piacgazdaság Japán és az EU számára közös értékeket jelentenek" és a két fél „közös nyilatkozatot adott ki a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek korlátozásáról, valamint megállapodott arról, hogy együttműködnek a nemzetközi rendszer megerősítésében e két cél érdekében" és „a Japán és az EU közötti terrorizmusellenes konzultációk mielőbbi megkezdéséről". Továbbá kifejtette: „Gazdasági téren - miközben figyelembe veszik a WTO keretében folyó tárgyalásokat - Japán és az EU egyezségre jutott a tekintetben, hogy konstruktív módon együtt fognak működni egy ideiglenes megállapodásnak még július előtti elérésében. Emellett olyan területeken is kooperálni fognak, mint a befektetések támogatása, a szellemi termékek tulajdonjogának védelme, az információs és kommunikációs technológia, valamint a környezetvédelem vagy a vámok.... Minthogy együttvéve a világ GDP-jének körülbelül negyven százalékát állítják elő, ezért Japán és az EU számára fontos, hogy erősítsék az együttműködés szálait és közösen törekedjenek a világgazdaság dinamizálására" [Koizumi, 2004,1-2]. Egy másik, a találkozó után kiadott dokumentumban a két fél megerősítette, hogy „gazdasági kapcsolataikban kulcsszerepet játszik a közvetlen tőkebefektetések további bővítése, mely véleményt a magánszektor is támogatja azáltal, hogy szorgalmazza - mindenekelőtt az üzletipárbeszéd-kerekasztal tárgyalásai keretében - az olyan intézkedé2006. tavasz-nyár 113
