Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Hernádi András sek meghozatalát, amelyek újabb lendületet adhatnak a Japán és az EU közötti tőkemozgásoknak. Válaszképpen mindkét fél konkrét lépések megtételére készül [...] a befektetések kétirányú ösztönzésére. Ezeknek az alapját a magánszektorral szoros együttműködésben kidolgozott és a mai napon aláírt A ]apán-EU együttműködés akcióterve, illetve A ]apán-EU befektetési kezdeményezések elnevezésű dokumentumok teremtették meg" [Cooperation Framework, 2004,1]. Az idézett forrás Az irányító hatóságok közötti párbeszéd és együttműködés címszó alatt hangsúlyozta: a két fél azonos nézeteket vall a tekintetben, hogy „a közöttük lévő kereskedelmi és beruházási tevékenységet érintő, minden általánosan alkalmazásra kerülő állami intézkedést ésszerű, tárgyilagos, részrehajlás nélküli és átlátható módon kell érvényre juttatni" [uo.]. Ami a konkrétan megteendő lépéseket illeti, Japán ígéretet tett arra, hogy 1. a befektetők és az üzletemberek beutazásengedélyezési folyamatának felgyorsításával könnyíteni fog az országhatáron alkalmazott ellenőrzések feltételein; 2. akadálymentes körülményeket teremt az áruk mozgásához azáltal, hogy elősegíti a nagyobb kikötők napi 24 órás nyitva tartását, és továbbfejleszti az úgynevezett egyablakos import/export és egyéb szállítási eljárásokat; 3. átlátható és kiszámítható beruházási környezetet teremt a fúziók és résztulajdonszerzések rugalmasabb ellentételezésével, az úgynevezett írásbeli válaszadás rendszerének bevezetésével, valamint a külföldiek új vállalkozásainak megkönnyítésével; és 4. jobb életkörülményeket biztosítanak a Japánban tartózkodó külföldieknek azáltal, hogy megkönnyítik az ugyancsak ott élő külföldi orvosok praxisának kölcsönösségi alapon történő elfogadását.3 A japán fél fontosnak találta megjegyezni e közös dokumentum végén, hogy valamennyi felsorolt intézkedést „Koidzumi miniszterelnök 2003 januári felhívásával összhangban fogják meghozni, amelyben a Japánban lévő külföldi tőkebefektetések állományának öt éven belüli megkétszerezését szorgalmazta" (uo. 4. o.). A legutóbbi, 2005. május 2-án Luxemburgban megtartott 14. EU-Japán csúcstalálkozón a felek által kiadott közös sajtónyilatkozat megállapította, hogy a kormányfők áttekintették a 2001-ben elfogadott EU-Japán együttműködés akciótervének végrehajtását, és meghatározták azokat a teendőket, amelyeket elsők között, még a következő csúcs- találkozót megelőzően kell elvégezniük.4 A közös nyilatkozatból az is kiderül, hogy a csúcs résztvevői véleményt cseréltek a „kelet-ázsiai helyzetről, és tájékoztatták egymást a Kínával fenntartott kapcsolataik legújabb fejleményeiről [...], hangsúlyozva annak fontosságát, hogy Kína a globális rendszerben felelős és konstruktív partner legyen. Japán ismételten kifejezte ellenvéleményét azzal kapcsolatban, hogy az EU felfüggessze a Kínával szembeni fegyverembargót" [JPS, 2005,1]. Ugyancsak „megerősítették azt a szándékukat, hogy a közös értékek alapján megszilárdítják partnerségüket Oroszországgal és azt az óhajukat, hogy Oroszország a világgazdaság szerves részévé váljék" (uo.). A Nyugat-Balkánról szólva „az EU köszönetét mondott Japánnak a régióbeli szerepvállalásáért és segítségnyújtásáért" (uo. 2. o.). „A globális kihívások hatékony és többoldalú kezelése céljából hangsúlyozták az Ázsia-Európa-párbeszéd (ASEM) fontossá114 Külügyi Szemle
