Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2006 (5. évfolyam)
2006 / 1-2. szám - TÁVOL-KELET - Hernádi András: Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel
Az Európai Unió 2004-es bővülése - japán szemmel Hernádi András E tanulmányban arra teszek kísérletet, hogy áttekintsem azokat az Európai Unió legutóbbi bővüléséről szóló japán értékeléseket, amelyek 2005 végén a rendelkezésünkre álltak. Minthogy, sajnálatos módon, nem bővelkedünk ilyen publikációkban, és a szóban forgó bővülés amúgy is csak az európai integrációs folyamat egy újabb fázisát jelentette, a tanulmány egyes helyein általánosabb érvényű megjegyzéseket is idézek. Ezt annál inkább indokoltnak tartom, mert Japánban nem tulajdonítottak különösebb jelentőséget a bővülés legutóbbi, de kétségkívül nem az utolsó szakaszának. Mintegy előzetesen egy példáját adva a szerzői szabadság effajta értelmezésének, hadd idézzek máris egy bekezdést egy korábbi tanulmányomból.1 Ebből ugyanis kitűnik, hogyan értékelte - Japán szempontjából - egy japán kutató az 1989-90-ben Kelet- Közép-Európában bekövetkezett történelmi léptékű változásokat. Kudo Akira, a Tokiói Egyetem professzora a Japán és Európa közötti gazdasági kapcsolatok változásáról szólva azt írta: „a japán politikai rezsim 1995. évi összeomlását [...] akár az európai földindulásra adott láncreakciónak is tekinthetjük." Majd hozzátette: „a japán gazdaság már túl nagyra nőtt ahhoz, hogy nélküle meg lehessen magyarázni a mostani társadalmi-gazdasági felfordulást Európában. Ellenkezőleg, Japán gazdasági hatalma egyike volt azoknak a fontos tényezőknek, amelyek elindították ezt a folyamatot. Valójában az Európai Közösség piacainak 1992 végére történő egységesítésére irányuló európai törekvéseket elsősorban úgy értelmezhetjük, mint a japán gazdasági kihívásra adott európai választ. De akár azt is mondhatnánk, hogy a korábbi Szovjetunió és Kelet- Európa szocialista rendszereinek összeomlását nagyrészt az váltotta ki, hogy gazdaságaik meggyengültek a Japánnal és a japán magánvállalatokkal szoros kapcsolatban álló, gyorsan növekvő kelet- és délkelet-ázsiai országok túláradó versenye folytán."2 112 Külügyi Szemle
