Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - KÖNYV ÉS FOLYÓIRATSZEMLE - Hamberger Judit: A magyar külpolitika prioritásai egy cseh szakértő szemével
A magyar külpolitika prioritásai egy cseh szakértő szemével mok belügye, hanem a nemzetközi közösség védelme alá is tartozik. Megfogalmazták az egyetemes magyar nemzet fogalmát, de óva intettek, hogy a magyar állam a magyar kisebbségek miatt beavatkozzon más államok belügyeibe. Ezek után leszögezi, hogy a határokon túl élő magyar kisebbségek kérdése a magyar külpolitikának csak a kommunista rendszer 1989-es bukása után vált prioritásává, szerves részévé. A hivatalos magyar külpolitika 1990-től vonta be elsődleges céljai közé ezt a problémát. Irmanová az 1990-es évek hivatalos magyar külpolitikájának - dicséretes objektivitásra és tárgyszerűségre törekvő (bár a baloldali és liberális irodalom látványosan egyoldalú megállapításait néha átvevő) - elemzésében az indításkor megállapítja azt is, hogy a hármas prioritás kérdésében konszenzus uralkodott, a viták mindig csak a hogyanról, a módszerről és a három elsődleges cél egymáshoz való viszonyáról folytak. A folyamatok részletes taglalásában a fő szempontja az volt, hogyan jött létre a külpolitikai hármas prioritás. A kialakult pártrendszert és a kialakuló kétpártrendszert szem előtt tartva sorra vette a releváns magyar pártokat abból a szempontból, hogy programjaik alapján hogyan értelmezték a három fő külpolitikai célt, és azok egymással milyen belső viszonyban voltak az adott párt programjában. Mint már említettük, Irmanová a hármas prioritást tekintve a magyar kisebbségek védelmére és a nemzeti program összefüggéseire helyezi a hangsúlyt, így a pártok és a megalakuló kormányok nemzeti irányultságát, a nemzeti hangsúlyok érvényesítését emeli ki. Tehát számára az a fontos, hogy az egyes pártok hogyan értelmezték a külpolitikai feladatokat, valamint hogy az egymáshoz fűződő viszonyukban hogyan fejezték ki nézetkülönbségeiket. Minden releváns párt külpolitikai szempontjait felvázolja. Az egyes magyar kormányok külpolitikájának áttekintésében a Medgyessy-kormá- nyig jutott el. Mindegyik kormány (Antall-kormány, Horn-kormány, Orbán-kormány, Medgyessy-kormány) valamennyi, a határon túli magyarság védelmében megtett fontos külpolitikai lépését (közöttük az alapszerződések aláírását és a státustörvényt, a kettős állampolgárság ügyét), valamint kül- és belpolitikai következményeiket ismertette és elemezte. Megfigyelte a magyarországi választók „váltógazdálkodási akaratát" és a külpolitikai prioritások belső hangsúlyeltolódásait. A hármas prioritás belső viszonyrendszerének felvázolásában megállapította, hogy a nemzeti jobboldali kormányok (az MDF-kormány és a Fidesz-kormány) a magyar kisebbségek védelmének rendelték alá a másik két elsődleges célt, tehát az integrációs struktúrákba való bejutást, valamint a regionális és szomszédsági politika javítását. Emiatt még a regionális és nemzetközi konfliktusokat, Magyarország kedvező nemzetközi helyzetének és megítélésének elvesztését is felvállalták. A két jobboldali kormánnyal szemben a baloldali-liberális kormánykoalíció a prioritások belső viszonyrendszerét mindkét ciklusban úgy módosította, hogy a magyar kisebbségek védelmét alárendelte az integrációs előrehaladásnak és a szomszédsági viszony javításának. E módosítást a baloldali-liberális kormányok azzal indokolták, hogy az integrációs folyamat előrehaladása és a magyar kisebbségek helyzete függ a régió 2005. ősz-tél 275
