Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban (1899-1989)
Az amerikai tűke és sorsa a magyarországi olajiparban (1899-1989) Az amerikai tőke és a magyar olajtermelés Az 1900-as évek elején Magyarországon is jelentősen megnőtt a szénhidrogének (mint világító, motorhajtó és kenőanyagok) iránti igény. A kezdetleges módszerekkel dolgozó hazai kőolajkutatás eredménytelensége és a tőkehiány arról győzte meg a kormányzatot, hogy sürgős állami beavatkozásra van szükség. Ennek érdekében született meg az 1911. évi VI. törvénycikk, amely kimondta (Európában elsőként) a szénhidrogének kutatásának és kitermelésének állami monopóliumát, de lehetőséget adott arra, hogy hazai vállalkozók mellett külföldi érdekeltségek is kaphassanak koncessziót Magyarországon.9 Ilyen igénnyel előbb az angol tőkét képviselő Anglo Persian Oil Co. egyik leányvállalata jelentkezett, mely a Muraközben és Izaszacsal környékén kapott koncessziót. Az első világháború idején a Deutsche Banknak adtak lehetőséget az Erdélyi-medence földgázkincsének kiaknázására.10 A trianoni békeszerződés (1920. június 4.) a kőolaj- és földgáztermelés tekintetében is hatalmas veszteséget jelentett. Nemcsak arról volt szó, hogy az állami beruházásokkal vagy jelentős támogatással feltárt kőolaj- és földgázmezők (a Muraközben, Erdélyben, Egbell környékén) határainkon kívülre kerültek, s Magyarország ismét a gazdasági potenciál és a katonai stratégia szempontjából alapvetően kőolajat importáló országgá vált, hanem arról is, hogy a megmaradt országrész területén egyáltalán nem voltak ismeretesek akkor olyan területek, amelyek kőolajkinccsel biztattak volna. így érthető, hogy a tőkeerőben is megcsappant nemzetgazdaság elsősorban a külföldi tőkére alapozott. Az 1919 októberétől folyó tárgyalások eredményeként a 60 ezer négyzetkilométernyi terület átengedéséről szóló szerződést - az 1911. évi VI. te. alapján - az Anglo Persian Oil Co.-nel 1920. október 20-án írták alá Londonban. A cég a magyarországi kutatásokkal leányvállalatát, a DArcy Exploration Co. Ltd.-t bízta meg, mely 1921-ben megalapította a Magyarországon bejegyzett Hungarian Oil Syndicate Limited nevű vállalatot. Többévi eredménytelen dunántúli kutatás után 1927-ben az Anglo Persian Oil Co. feladta koncesszióját.11 A hazai kincstári kőolajkutatás az 1930-as években mutatott fel eredményeket. Kiterjedt és intenzív geológiai kutatások nyomán Bükkszék környékén fedeztek fel kitermelésre alkalmas kőolajtelepeket. 1932 és 1938 között 50 fúrást mélyítettek, zömmel csak kisebb mélységekig. 1937-ben a Bükkszék-1. jelű fúrásban biztató olajnyomokat találtak, ez után indult meg a mező feltárása. Az Alföldön folytatott, ugyancsak kincstári kutatások eredménytelenek maradtak.12 Az 1920-as évek második felében - amikor a DArcy Exploration Co. Ltd. beszüntette magyarországi működését - egész Közép-Európában csökkent az angol tőkeérdekeltségek aktivitása. Az európai tőke a kezdődő válságtünetek miatt korlátozta működését. Szembeötlő volt ez a kőolajkutatás területén is. A kőolajbányászat ugyan nem vált válságágazattá, de a kutatásokba befektetett tőke megtérülésére az iparág sajátosságai, az 2005. ősz-tél 205
