Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Srágli Lajos: Az amerikai tőke és sorsa a magyarországi olajiparban (1899-1989)
Srágli Lajos adott területek kőolajkincsének előre fel nem mérhetősége miatt nem volt garancia. Ez elrettentette a kisebb tőkeerejű vállalkozókat. Ugyanekkor a nagy, nemzetközi olajmonopóliumok között éles harc folyt a piacokért és a kitermelhető lelőhelyekért. Az Egyesült Államokban, Delaware állam Wilmington városában, 1931 márciusában angol és amerikai tőkések hozták létre az European Gas and Electric Companyt (Eurogasco), amelynek feladatkörébe tartozott, hogy Közép-Európa olajban szegény országaiban olaj- és gázkoncessziókat szerezzen, víz- és gázüzemű villanyerőműveket építsen.13 Az Eurogasco először Ausztriában kapott kutatási engedélyt, majd alelnöke, Paul Ruedemann 1931 őszén az Egyesült Államok külügyminiszterének ajánlólevelével Magyarországon, a Pénzügyminisztériumban kezdett tárgyalásokat. A Pénzügyminisztérium túlzott követelései is szerepet játszottak abban, hogy a koncessziós egyezményt csak 1933. július 8-án írták alá. Az egyezmény július 28- án az Országgyűlés jóváhagyásával életbe is lépett. Az „Egyezmény a Magyar Kir. Pénzügyminisztérium és az European Gas and Electric Company (London és New York) között" az 1911. évi VI. te. alapján állami monopóliumot képező ásványolaj- és földgázkutatás jogát az Eurogascóra ruházta át Magyarországnak a Duna folyótól nyugatra fekvő területén. Az egyezmény kitételei között alapvető feltételként szerepelt a földtani kutatási kötelezettség, továbbá az üzletszerűen kitermelhető ásványolaj feltárása esetén az államnak átadandó 15 százalék termelési részesedés. Az egyezménnyel egyidejűleg létrejött szerződés az Eurogascót az opciós jog gyakorlása esetén a feltárt kőolajmezők termeltetését és újabb lelőhelyek feltárását végző, a budapesti törvényszék cégjegyzékébe bejegyzett önálló magyar részvénytársaság alapítására kötelezte.14 A dokumentumoknak az Országgyűlés általi elfogadását követően az Eurogasco tudományosan megalapozott módszerekkel és a kor legmagasabb technikai színvonalán álló eszközökkel kezdte meg a kutatásokat 1933 szeptemberétől. A geológiai és geofizikai vizsgálatok után 1934. november 21-én megkezdték a kutatófúrási munkálatokat is. Az első fúrás a Sopron megyei Mihályi község mellett mélyült, ahol nagy nyomású, viszonylag tiszta szén-dioxid gázt tártak fel. A későbbiekben ebből a szén-dioxidból szárazjeget állítottak elő. A következő fúrásokat egészen 1937 februárjáig nem koronázta siker, pedig a magyarországi kutatásokba a cég már 1936 májusáig 300 ezer aranydollárnak megfelelő összeget fektetett be. 1937-re az Eurogasco tulajdonjogi viszonyaiban változás állt be: a kezdetben angol-amerikai érdekeltségben az amerikai tőke jutott túlsúlyba. A vállalkozás pénzügyi nehézségein segítő Standard Oil Co. of New Jersey mind több és több részvényt vett át, így 1937 végére már a részvények 90 százaléka a kezében volt. Hogy a kutatásokat érdemes volt folytatni, azt a Zala megyében, Budafapuszta mellett 1936. június 13-án telepített fúrás eredménye igazolta. A fúrás 1937. február 9. és december 31. között 591,1 m3 olajat és 2,23 millió m3 gázt termelt. A Budafapuszta-2. jelű fúrás, amelyet szeptember 29-én fejeztek be, az első iparilag értékelhető mennyiségű kőolajat termelő kút lett. E kút termelési eredményei alapján került sor a Magyar 206 Külügyi Szemle
