Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 3-4. szám - ENERGIAPOLITIKA - Szemerkényi Réka: Piac vagy politika. Európai energiabiztonsági koncepciók
Szemerkényi Réka az Európai Unió számára (Ari Energy Policy for the European Union) - az energiapolitikát hangsúlyozottan az EU általános gazdaságpolitikájának részeként kezeli. A Fehér könyv megerősíti az energiapolitika három pillérét, és hangsúlyozza, hogy a tagállamok energiapolitikai beavatkozásainak összhangban kell lenniük a közösség kötelezettségeivel. A Fehér könyv felvázol egy energiapolitikai programot, és javaslatot tesz két konkrét lépés meghozatalára, amelyek célja megerősíteni az EU energiapolitikai kooperációját és koherenciáját. Az első intézkedés e téren 1995 novemberében történt, amikor a bizottság fölállított egy energiakonzultációs bizottságot az EU energiapolitikájával kapcsolatos új elképzelések kidolgozására és egy „informális de intézményesített'' párbeszéd megindítására. A 31 tagú testület az energiaipar, a szakszervezetek, a fogyasztók, a környezetvédők és a bizottság képviselőiből áll. A másik javaslat arra irányult, hogy a bizottság adjon ki egy kiadványt, amelyben publikussá tenné a közösség addig elfogadott energiapolitikai célkitűzéseit. Ezen ösz- szefoglaló dokumentum címe végül Az energiapolitika fejleményeinek áttekintése (An overall view of energy policy actions) lett. A kiadványt 1996 májusában az Energia Tanács is támogatta. A munka érdeme, hogy a sokszor látszatra egymástól meglehetősen eltérő energiapolitikai elképzelések, dokumentumok, megjelentetésével egyben összefoglaló közös keretbe helyezte a korábbi döntéseket. A kiadvány egyúttal lehetőséget adott arra, hogy a bizottság hangsúlyosan megjelenítse: az EU energiapolitikájának kidolgozásához világos, specifikus jogi alapokra, nagyobb transzparenciára, célzottabb közös cselekvésre és a közösség és tagállamai közti nagyobb együttműködésre van szükség. Globalizálódás és liberalizáció A Szovjetunió széthullásának következtében felerősödtek azok a nemzetközi törekvések, amelyek a szénhidrogén-kereskedelem stabilitásának megőrzésére, fejlesztésének lehetőségeire irányultak. 1991. december 17-én Hágában aláírták az európai energiachartát, melynek célja a Nyugat-Európa és a volt Szovjetunió és utódállamai közötti energia- ipari kapcsolatok intézményesítése, átlátható keretekbe helyezése volt. A dokumentum az ellátás-biztonság javításának, a termelés, a konverzió, a szállítás, a disztribúció és a hatékony energiahasználat maximalizálásának, a biztonság (safety) növelésének, a környezetvédelmi problémák csökkentésének a kérdéseivel foglalkozott.20 E célok elérésére az aláírók négy elvet fogadtak el: • az állami szuverenitás elvét a nemzeti természeti kincsek felett; • a nondiszkrimináció elvét; • a piacorientált ármeghatározás elvét, • valamint a környezetkárosítás minimalizálásának elvét.21 186 Külügyi Szemle
