Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Hegedűs Kata: Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után
Tizenhárom év anarchia: Szomália a hidegháború után Hegedűs Kata bdullah Yusuf Ahmedet 2004. október 10-én választották Szomália ideiglenes elnökévé. Az országgyűlés ülésére Nairobiban, Kenyában került sor, mivel a testület zavartalan összehívását a polgárháborús viszonyok miatt Szomáliában nem tudták biztosítani. Siad Barre elnök hatalmának 1991-es megdöntése óta ez volt'a tizennegyedik alkalom, hogy a klánok közötti háborúk uralta Szomáliában új elnököt neveztek ki. Az országban gyakorlatilag tizenhárom éve nem működik olyan kormányzat, mely ellenó'rzése alatt tartaná az ország teljes területét, biztosítani tudná az ország belső békéjét és az alapvető közszolgáltatásokat. Az ország részekre szakadt területét egymással harcban álló klánok uralják, a folyamatos fegyveres összeütközések miatt megbénult az ország gazdasági élete. A külföldre menekült szomáliaiak számát egy- és hárommilió közöttire becsülik.1 Szomália 1960-ban vált függetlenné, sok afrikai államhoz hasonlóan, miután az ENSZ Közgyűlése elfogadta a népek önrendelkezési jogáról szóló, 1514. sz. határozatot. A hatvanas években egymás után születtek meg az új, független afrikai államok, és immár önálló szereplőként kapcsolódtak be a nemzetközi életbe. A formális függetlenséggel azonban nem járt mindig együtt a gazdasági, politikai önállóság, a hidegháború idején a nagyhatalmak több afrikai országra is kiterjesztették befolyásukat. A Szovjetunió és az Egyesült Államok gazdasági, katonai segítsége a függetlenedés után meghatározó volt az afikai országok számára, és bár nemzettudat és politikai közösség kevés esetben alakult ki, a nagyhatalmak jelenléte stabilizálta ezeknek a gyenge hatalommal rendelkező államoknak a helyzetét. A hidegháború végén azonban a nagyhatalmak magukra hagyták az afrikai államokat, és sok esetben ekkor vált egyértelművé, hogy a kormányzat valójában milyen gyenge politikai hatalommal rendelkezik. A kevesebb mint fél évszázada született önálló afrikai államok határait a volt gyarmati határokhoz igazították, a mesterségesen létrehozott országokban pedig az etnikai és vallási heterogenitás miatt az eltelt három évtized során kevés esetben jött létre nemzeti közösség. Az etnikai és vallási ellentétek kiéleződtek, miután a nagyhatalmak elvesztették stratégiai érdekeltségüket az afrikai 2005. tavasz-nyár 37
