Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)

2005 / 3-4. szám - ÉSZAKI RÉGIÓ - Dobos Edgár: Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az Európai Unióban

Északi változatok integrációs politikára: Svédország és Finnország szocializációja az EU-ban viszonyult az európai integrációhoz, Finnország integrációs politikáját sokkal inkább meghatározzák a politikai és a biztonsági szempontok, mint a svéd EU-politikát. Ellen­zéki politikusok felvetették, hogy az euró bevezetését a svéd és a dán döntéshez kellene kötni az unión belüli északi együttműködés érdekében, a finn külpolitikai döntéshozók azonban önálló útjukat járták.201 Az a tény, hogy a svédek euróval szembeni attitűdje nem fejtett ki jelentős hatást a finn közvéleményre és a pártpolitikára, Tiilikainen szerint többek közt azzal magyarázható, hogy a finn Zöldek és a Baloldali Szövetség elfogadta az euró bevezetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot, így hiányoztak az esetleges együttműködés feltételei az ellentétes álláspontot képviselő svéd partnerpártokkal. A finn politikai pártok közötti konszenzus kedvező hatással volt a finn közvéleményre, így sem a svédországi referendumot megelőző kampány, sem az euró svéd elutasítása nem élesz­tett újabb vitát Finnországban.202 Az euróövezethez tartozás nagyfokú legitimitást élvez a finnek körében, akiket nem érintett meg az euró kérdésének a svédországi átpolitizált­sága. A korábbiakban láttuk, hogy Finnország és Svédország az unión belüli hatékonyabb érdekérvényesítés miatt szorosan együttműködik a civil válságkezelés, a biztonság- és védelempolitika terén, az EU Északi Dimenziójának az előmozdításában, sőt a vállalatok szintjén is. Az északi tagállamok közötti együttműködés egyik példájaként a finn politikai és társadalmi elit bekapcsolódott a 2003-as svédországi referendumot megelőző kampány­ba is. Finn kormánytagok igyekeztek népszerűsíteni az eurót a svédek körében, az euró svédországi hívei pedig olyan pozitív példaként hivatkoztak Finnországra, amely megva­lósítja az északi EMU-modellt, és külön kiemelték, hogy az euró svédországi bevezetése még kedvezőbb feltételeket teremtene az unión belüli északi együttműködésnek.203 Az EU 2004-es kibővülésével még jobban fokozódott a Finnország és Svédország közötti, kor­mányközi és nem kormányzati csatornákon keresztül történő együttműködési igény. Külpolitika és szocializáció: „vonakodó európai" versus „éltanuló/mint a áll am"? A külpolitika „társadalmasodása" és „kulturalizálódása" mellett a hagyományos kül- és belpolitikára történő felosztás mindinkább érvényét veszíti.204 A kül- és biztonságpoli­tika belpolitikai vonatkozásainak (pártstratégiák, történelemoktatás, médián keresztül közvetített kép stb.) a feltárása segíthet a szocializációs folyamat valamint a demokrácia és a hatékonyság, a közvélemény és a döntéshozó politikai elit közötti összhang vagy fe­szültség értelmezésében. A belső alkufolyamatok a nemzetközi tárgyalások fontos aspek­tusát képezik, a belpolitikai tényezők alapvető hatást gyakorolhatnak a külkapcsolatok alakítására.205 A belpolitikai erők, a közvélemény elutasító attitűdje szűkítheti az alku­folyamat terét (bargaining space), és korlátozhatja az elfogadható megállapodások körét (range of acceptable agreements).206 A külpolitikai döntéshozatalt illetően bizonyos feszült­2005. ősz-tél 73

Next

/
Thumbnails
Contents