Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - AFRIKA - Rácz András - Türke András István: Az ENSZ és az Európai Unió válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban
Az ENSZ és az EU válságkezelési műveletei a Kongói Demokratikus Köztársaságban tását bérelt Lockheed C-5-ösökkel, illetve Antonov-124-esekkel oldották meg. A problémára a 2010-re kifejlesztendő Airbus A400M sem fog teljes egészében kielégítő megoldást jelenteni, ugyanis maximális terhelhetősége annak is várhatóan csak körülbelül 40 tonna lesz, szemben az An-124-es 150 tonna teherbírásával. Ebből adódóan tehát vagy növelni kell a repülések számát (ami harci körülmények között nem mindig megoldható), vagy továbbra is „szupernehéz" szállító repülőgépeket kell bérelni. Azt is fontos megjegyezni, hogy az akciót nem a „semmibe" települve kellett végrehajtani. A művelet helyszíne, azaz Bunia és környéke a MONUC korábbi tevékenysége révén nem számított ismeretlen területnek. Továbbá a francia erők bizonyos része, mintegy 500 fő eleve Kongóban állomásozott, és a MONUC tartalékából lett átsorolva az Artemis kötelékébe, azaz helyszínre szállításuk lényegesen kisebb problémát okozott, mintha közvetlenül Európából érkeztek volna. A hadművelet 2003. június 6-tól szeptember 1-ig tartott, ez a körülbelül három hónap pedig messze volt a „Headline Goal" erői elé eredetileg kitűzött egyéves önálló működési időtől. Amellett a részt vevő erők - a szeptember 1-ig tartó mandátumból, valamint az 5000 fős MONUC-erő küldését elhatározó július 28-i biztonsági tanácsi döntésből73 következően - biztosan tudhatták, hogy három hónap múlva mindenképpen megérkezik a váltás, ami logisztikai és morális szempontból egyaránt könynyebb- séget jelentett. Összegezve elmondható tehát, hogy az Artemis helyi sikerei alapján az EU katonai képességei 2003 nyarán körülbelül a 2001-es laekeni nyilatkozat szintjét érték el, az unió tehát csak korlátozott mértékű válságkezelő műveletek végrehajtására volt képes. A továbblépés: a harccsoport-koncepció A továbblépést a 2004 februárjában elfogadott úgynevezett „battle group/' azaz harccsoport-koncepció jelenti, aminek keretében az unió 1500 fős, 15 napon belül bevethető egységeket szándékozik felállítani preventív, béketeremtő és békefenntartó feladatokkal - azaz lényegében az Artemisszel megegyező jellegű képességek létrehozásáról van szó. Az első két-három harccsoport létrehozásának határideje 2005, 2007-ig pedig összesen hét-kilenc ilyen alakulatnak kell készenlétben állnia.74 A harccsoport-koncep- ciót egyértelműen az Artemisből leszűrt pozitív tapasztalatok ihlették - nem hagyva figyelmen kívül természetesen azt sem, hogy a képességfejlesztési folyamat lassúsága ennél többet eleve nem tenne lehetővé. Bár az Artemis esetében a misszió személyi állományának viszonylagos homogenitása többnyire kiszűrte a hasonlóan ad hoc módon összeállított erők soraiban általában fellépő koordinációs zavarokat, a többnemzetiségű vezérkar időnként így is kaotikusán működött.73 Ebből adódóan a „Framework Nation" keretében felállított körülbelül 1500 fős alakulatoknál hosszú távon mindenképpen hatékonyabbnak látszik az állandó jelleggel együtt gyakorlatozó, összeszokott, egységes vezetésű harccsoportok beve2005. tavasz-nyár 27
