Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben
Nemzetközi igazgatás a válságövezetekben helyi szerve, illetve tisztviselője, hanem egyben a boszniai és hercegovinai békerendezésbe bevont államok képviselője is. Azaz nemcsak az ENSZ megbízottjáról van szó, hanem a rendezésben érdekelt nemzetközi közösség képviselőjéről is. Ugyanakkor a boszniai békefolyamat intézményes keretét, amelyet a daytoni megállapodás hozott létre, az ENSZ területi igazgatás indirekt modelljének is lehetne minősíteni, hiszen a HR feladatait alapvetően az ENSZ BT által feljogosítva végzi.48 A boszniai és a koszovói igazgatás abból a szempontból is különbözik, hogy Koszovóban az olyan regionális szervezetek, mint az EBESZ és az EU egyértelműen egy egységes, az ENSZ vezette rendszerbe betagolva működnek, és nem félig-meddig önállóan, mint 1995 után Boszniában és Hercegovinában. Az UNMIK felépítése és hierarchiája tehát sokkal világosabb. Természetesen ezt rendezni kellett jogilag is, hiszen önmagában ezek a szervezetek nem alárendeltjei az ENSZ-nek, nem is tartoznak az ENSZ-családba. A kelet-timori rendezés szervezetileg nagyon sok tekintetben hasonlít a koszovói akcióra, azzal a már említett különbséggel, hogy ebben az esetben egyértelműen az új államiság építése zajlott, amely 2002-ben időben be is fejeződött. A „helyi" SRSG-nek hasonló jogosítványai voltak, mint koszovói „kollégájának", többé-kevésbé hasonló módon zajlott a helyi szereplők fokozatos bevonása az igazgatásba és a kormányzati felelősség rájuk történő átruházása. Természetesen némileg eltérő volt az akciót finanszírozó donorországok, valamint a békét és a biztonságot biztosító csapatokat szolgáltató államok köre, hiszen a távol-keleti, illetve a csendes-óceáni térségben érthető módon nagyobb szerephez jutottak az olyan regionális „tényezők", mint Ausztrália, Új- Zéland, Japán, Thaiföld stb. A koszovói és kelet-timori akciók kiterjedésének és mélységének hasonlóságát bizonyítja a Simon Chesterman által összeállított táblázat49 is, amely az elmúlt 40 év béketeremtő és igazgatási akcióinak kompetenciáit és feladatait hasonlítja össze. Ebből kiderül, hogy az UNMIK-nak és az UNTAET-nek egyaránt volt hatásköre a rendőri rend- fenntartás területén, a választások megszervezése során, továbbá a végrehajtó, a jogalkotás, valamint a bírói hatalom megszervezésének és irányításának területén. Ezen kívül az UNTAET-re szállt át ideiglenesen a térség nevében történő szerződéskötési hatáskör is, amit Koszovó tekintetében részben korlátoz azon tény, hogy formálisan a tartomány még mindig Szerbia része.50 Bosznia és Hercegovina esetében némileg más a helyzet, bár gyakorlatilag a rendőri teendők egy része, a választások megszervezésének a feladata (főleg a kezdeti periódusban), valamint a helyi végrehajtó hatalom fölötti de facto gyámkodás itt is a nemzetközi igazgatás „munkakörébe" tartozott. Teljesen más viszont a helyzet Afganisztánban, ahol a nemzetközi közösség inkább a „lábujjhegyen járva" óvatos taktikáját51 választotta. Ezalatt azt kell érteni, hogy a nemzetközi közösség nem annyira a nehéz hagyományú (és emiatt a külvilág szemében sajátos, félelemmel és előítéletekkel keveredő tekintélynek is örvendő) terület direkt irányításával, hanem inkább a jól kiválasztott helyi vezetők „szakmai segítésével" 2005. tavasz-nyár 261
