Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben
Halász Iván foglalkozik. Természetesen a rendet és a biztonságot, valamint az új hatalom létezését itt is a nemzetközi haderő biztosítja (legalábbis Kabulban és környéken), de a rendezés fontos biztosítékát a helyi (vidéki) hatalmi tényezőkkel kötött nyílt vagy hallgatólagos kompromisszumok alkotják. Afganisztánban a rendezés alapelveit az úgynevezett bonni egyezmény52 tartalmazza, amelyet a különböző afgán frakciók számára az ENSZ által szervezett bonni tanácskozáson fogadtak el 2001. december 5-én. Az egy nappal később elfogadott 1383 (2001) számú ENSZ BT-határozat konkretizálta a megállapodásból az ENSZ-re háruló feladatokat az ideiglenes afgán intézmények létrehozása és működtetése során. A következő, 1386 (2001) számú BT-határozat létrehozta a Nemzetközi Biztonsági Segítő Erőket (International Security Assistance Force, ISAF), amely arra hivatott, hogy segítse az ideiglenes afgán hatóságokat a rendfenntartás során Kabulban és környékén. Ezek után megérkezett a térségbe Lakhdar Brahimi algériai származású ENSZ-diplomata, aki mint az SRSG kezdte kiépíteni, illetve összefogni a már létező ENSZ-missziókat, -programokat és egyéb intézményeket. Az ENSZ BT pedig 2002 márciusában elfogadta az 1401. számú határozatát, amely létrehozta az Egyesült Nemzetek Közreműködő Misszióját Afganisztánban (United Nations Assistance Mission in Afghanistan, UNAMA),53 amely az SRSG alatt működve az ENSZ különböző tevékenységeinek afganisztáni összefogásával és koordinálásával foglalkozik. Jelenleg összesen 16 ENSZ- ügynökséget fog össze a misszió. Az UNAMA fő funkciója az afgán átmenet segítése és közvetett irányítása, hiszen a közvetlen irányítás a helyi viszonyokat figyelembe véve valószínűleg lehetetlen lenne. Ettől függetlenül számos olyan tevékenységgel foglalkozik, amelyek hasonlóvá teszik a missziót a többi említett térségben végbement rendezéshez, csak sokkal szűkebb hatáskörrel és mozgástérrel.54 Összegzés Ezeknek a válságkezelő nemzetközi igazgatási akcióknak a szükségességét csak nagyon kevesen szokták megkérdőjelezni. Más kérdés a hatékonyságuk, a jogi legitimitásuk és a munkájuk során alkalmazott eszközeik megítélése. Az egyik ilyen gyakran emlegetett probléma például az, hogy a területek igazgatásával foglalkozó nemzetközi szervezetek a válságövezetekben tulajdonképpen „diktatórikus" eszközökkel próbálják bevezetni és meggyökereztetni a demokratikus és alkotmányos megoldásokat. Ez igaz Koszovóra is, elég csak az SRSG majdnem teljes jogalkotási és irányítási teljhatalmára gondolni, különösen a beavatkozás első periódusában, illetve a KFOR zászlaja alatt szolgáló csapatok széles hatásköreire és a helyszíni civil kontroll hiányára. A KFOR nem tartozik az UNMIK alá, és az egyetlen fórum, amely ellenőrizni tudja, a NATO. Erre a feszültségre - a kitűzött célok és az alkalmazott eszközök között - hívta fel a figyelmet a téma egyik legnagyobb 262 Külügyi Szemle
