Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Halász Iván: A nemzetközi igazgatás a válságövezetekben
Nemzetközi igazgatás a válságövezetekben A macedóniai akció természetesen csak részben hasonlítható össze a jelenlegi béke- fenntartó és igazgatási akciókkal, hiszen 1903 körül még nem léteztek olyan sokoldalú és tekintélyes nemzetközi szervezetek, mint most, így azok nem tudták tekintélyükkel és apparátusaikkal „lefedni" a külföldi jelenlétet egy másik állam szuverenitása alatt álló területeken. Ezen kívül teljesen más volt a korabeli nemzetközi légkör, a nagyhatalmak szerepvállalásáról vallott felfogás, tulajdonképpen az egész akkori világ nemzetközi politikai szerkezete. Mégis, három mozzanatban lehet találni hasonlóságot a macedóniai eset és a mostani beavatkozások között. Eló'ször is ki kell emelni, hogy az európai nagyhatalmak 1903 és 1904 tájékán sem feledkeztek ugyan meg a saját érdekeikről, de egy időre felül tudtak emelkedni a érdekellentéteiken, és többé-kevésbé őszintén belekezdtek egy olyan akcióba, amelynek humanitárius céljai3 voltak - azaz a helyi lakosság különböző szegmensei közötti villongásokat akarták megszüntetni és a jövőben elkerülhetővé tenni. Másodszor a nagyhatalmak ebben a kérdésben egységesen és konszenzusra törekedve léptek fel, egymás között felosztva a macedóniai feladatokat és területeket.4 Harmadszor pedig a válsággal küszködő térségben a helyi csendőrség reformjával és ellenőrzésével megbízott külföldi tisztek és polgári megbízottak személyében közvetlenül megjelentek a nagyhatalmak „békefenntartói", akik nemcsak a közbiztonság megteremtésére, hanem a helyi pénzügyek feletti ellenőrzésre is törekedtek. A külföldi katonai és polgári tisztviselők ugyan a vezető török hivatalnokok mellett és a csendőri alakulatok felett működtek, de a porta kívánságainak ellenére soha nem tartoztak török fennhatóság alá.5 Az egész macedóniai reformakció mandátuma a nagyhatalmak megegyezésén és az isztambuli kormányzattól kikényszerített beleegyezésén nyugodott. A mandátum elvben 1914-ig szólt, de az akció gyakorlatilag 1908-ban lezárult.6 A nemzetközi kapcsolatok történetében fontos állomást jelentett az első világháború és az annak egyik következményeként megszületett Nemzetek Szövetsége. Az egyetemességre törekvő, valamint komoly feladat- és hatáskörökkel rendelkező nemzetközi szervezet megjelenése a nemzetközi igazgatás történetében is új minőséget jelentett. A Nemzetek Szövetségének égisze alatt Európában sor került több ideiglenes nemzetközi igazgatási akcióra - a Saar-vidéken, Danzig (a mai lengyel Gdansk) Szabad Városban, valamint Fiume és a dalmát tengerpart esetében. Egy ideig úgy tűnt, hogy a litvániai Memel-vidéken is lesz ilyen akció. A gyakorlatban azonban csak két esetben valósult meg a Nemzetek Szövetségének igazgatása - a Saar-vidéken és Danzigban.7 Ez jelzi azt is, hogy a Nemzetek Szövetsége fő szerveinek alárendeltségében működő politikai szervek közül csak a Danzig Főbiztosságot, a Saar-vidék Kormányzó Bizottságát, valamint az Állandó Mandátumbizottságot hozták létre. Danzig a győztes nagyhatalmak döntésének következtében olyan önálló városállam8 lett, amelynek külügyeit Lengyelország mint védőhatalom intézte, de külön állampolgársággal rendelkezett, és speciális helyzete fölött a Nemzetek Szövetsége által 2005. tavasz-nyár 249
