Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)

2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?

Vámos Péter Összegzés Az 1989 óta fenntartott, Kínát sújtó, nem túl erőteljes és csekély hatékonyságú fegyver­szállítási uniós tilalom fenntartása vagy feloldása, mint láttuk, elsősorban politikai kér­dés, és a legkevésbé hadászati ügy. Az unió politikai okra (az emberi jogok eltiprására) hivatkozva, a miniszterelnökök deklarációjában hirdette meg a fegyverszállítás tilal­mát. A nyilatkozat azonban soha nem akadályozta meg az európai (tag)államokat ab­ban, hogy korábbi szerződésekre vagy polgári célra hivatkozva, illetve védelmi esz­köznek minősítve korszerű eszközöket adjanak el Kínának. A korlátozó intézkedések nem hozták meg a kívánt eredményt, viszont a kapcsolatok egyéb vonatkozásaiban je­lentős kárt okozhatnak. Az Egyesült Államok ragaszkodik az embargó fenntartásához. Amerika közvetlenül érdekelt a szövetségi rendszerének részét képező kelet-ázsiai térség biztonságában, el­kötelezettje Tajvan biztonságának, az erőviszonyok megváltozását még akkor is hátrá­nyosnak értékelné, ha az embargó feloldása rövid idő alatt nem járna jelentős változás­sal, ezért nyomást gyakorol Európára, megszorító intézkedéseket helyez kilátásba az exportőrök ellen. Condoleeza Rice külügyminiszter 2005. februári brüsszeli látogatá­sán is napirendre került a kérdés, és több tagországgal is folynak tárgyalások, hiszen a fegyverexport szabályozása a nemzeti kormányok és parlamentek feladata. A transz­atlanti vita egyik pozitív eredménye az USA-EU stratégiai párbeszéd megindulása Kína és Kelet-Ázsia kapcsán. Kína fegyverkezését és hadseregének fejlesztését gyakorlatilag nem korlátozza az embargó. A hatalmas ország nemzetközi tekintélyét csorbítja az ellene érvényesített korlátozás, ezért Peking is elsődlegesen az európai együttműködés kiteljesítésének fel­tételeként, tehát stratégiai, politikai kérdésként kezeli az embargót. Ebből kiindulva nem lesz hajlandó semmiféle nyomásnak engedni, bármilyen feltételnek, megszorítás­nak eleget tenni. Történelmi tapasztalat, hogy Kínának lesz türelme kivárni, ameddig az unió 25 tagállama megteremti intézményes koordinációjának kereteit - miközben egyelőre még a közös alapelveket sem sikerült megfogalmazni. Európa a fegyverkeres­kedelem szabályrendszerének, az úgynevezett viselkedési kódexnek a szigorításán dolgozik. A várható megszorítások más relációban is érvényesek lesznek, például az Egyesült Államokat, az egyik legnagyobb importőrt is érintik.20 Az embargó feloldásához a tagországok egyhangú döntése szükséges. Az új EU- tagok, a kelet-közép-európai volt szocialista országok rossz tapasztalatokkal rendel­keznek arról, ha egy magát kommunistának nyilvánító hatalom kezébe modern fegy­verek kerülnek. Magyarországon, az egyik politikai napilap nem reprezentatív felmé­rése alapján, a lakosság csaknem négyötöde ellenzi a fegyverembargó feloldását.21 A feloldáspártiak szerettek volna még az előtt eredményt elérni, mielőtt 2005 júliu­sától Nagy-Britannia átvette a soros elnökséget, mivel feltételezhető volt, hogy a britek 192 Külügyi Szemle

Next

/
Thumbnails
Contents