Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége? nem szívesen hozzák meg a döntést saját elnökségük idején. Az EU-ban Nagy-Britan- nia, az USA legszorosabb szövetségese lehet az az ország, amely a legszigorúbban kérné számon Kínán az embargó feloldásával kapcsolatban támasztott európai feltételek teljesülését, Európában pedig megkövetelné, hogy a viselkedési kódex rendelkezései valóban kötelező érvényűek legyenek, és az embargó feloldása után se növekedjék sem mennyiségileg, sem minőségileg a Kínába exportált európai fegyverzet. Ugyanakkor az iraki háború kapcsán Németország és Franciaország, valamint Nagy-Britannia között kialakult feszültség oldásához jól jöhet egy olyan biztonságpolitikai kérdés, amelyben a vitázó felek egyet tudnak érteni. A kérdés tehát nem az, hogy feloldják-e az embargót, hanem az, hogy mikor és milyen feltételekkel. Európai részről az egyik kérdés az, hogy formálisan hozzákötik-e az embargó feloldását bizonyos kínai lépések megtételéhez, a másik pedig az, hogy milyen szabályok fognak vonatkozni az európai fegyverexportra. Az unió külügyi biztosa, Benita Ferrero-Waldner 2005 májusában, Pekingben, a kapcsolatfelvétel 30. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen világossá tette a kínai vezetés számára, hogy ebben az évben már nem valószínű, hogy döntés születik az embargó feloldásáról. Mégis, úgy tűnik, hogy a folyamat egyirányú, és előbb-utóbb létrejön a megállapodás. Jegyzetek 1 A dokumentum szövegét lásd: http://europa.eu.int/comm/extemal relations/cfsp/sanctions/measures.htm#l. A tanulmány jegyzeteiben található internetes oldalak megtekintésének dátuma: 2005. június 1-2. 2 http://www.access.gpo.gov/nara/cfr/waisidx_99/22cfrl21_99.html . 3 A kínai gazdasági reform és a külföld felé való nyitás politikájának 1978-as meghirdetése óta az EU-Kína kereskedelmi kapcsolatok volumene a negyvenszeresére nőtt. Kína ma az USA után az EU második legjelentősebb gazdasági partnere, az EU pedig Kína második legnagyobb exportpiaca. Az Eurostat adatai szerint 1999 és 2003 között az unió jelenlegi 25 tagállamának kereskedelmi forgalma Kínával megduplázódott. Az európai export értéke 19,6 milliárd euróról 41,2 milliárd euróra, az import pedig 52,4 milliárdról 105,3 milliárdra nőtt. (Lásd: Eurostat News Release, 146/2004,2004. december 7.) A legfrissebb adatok szerint 2004-ben az európai import összértéke 126,7 milliárd euró, az export pedig 48 milliárd euró volt. A növekedés egyik következménye, hogy miközben a nyolcvanas évek elején az EU kereskedelmi mérlege Kínával szemben még pozitív volt, 2003-ban 64,2, 2004-ben már 78,7 milliárd euró volt a deficit. 4 Az EU-Kína kapcsolatok átfogó ismertetését lásd: http: // europa. eu. int / comm / extemaljrela tions / china /intro. 5 Shambaugh, David: China and Europe: The Emerging Axis, Current History, 2004. szeptember, 243-249. o. 6 http://ue.eu.int/ueDocs/cms_Data/docs/pressData/en/ec/83201.pdf . 2005. tavasz-nyár 193
