Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége? amelyre szüksége lehet. Saját hadiipara mellett a beszerzési források az EU és az USA kivételével széles körben állnak rendelkezésére. Kína legfontosabb fegyverforrása ma Oroszország. Peking nagyjából mindent megkaphat Moszkvától, amire szüksége van. Az elmúlt években többek között a legmodernebb Szuhoj vadászgépeket, rakétarendszereket, valamint a Tajvan tengeri blokádjánál is felhasználható tengeralattjárókat vásárolt.1' A Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Stockholm International Peace Research Institute - SIPRI) adatai szerint az elmúlt évtizedben Kína több mint 14,6 milliárd dollárt költött orosz fegyverekre.18 Kína más volt szovjet tagköztársaságoktól, például Ukrajnától is vásárol katonai eszközöket. Az Izraeltől vásárolt fegyverek amerikai technológiát is tartalmazó vagy amerikai közreműködéssel kifejlesztett vadászgépek és rakétarendszerek. 2000-ben az izraeliek amerikai nyomásra álltak el egy kétmilliárd dollár értékű radarüzlettől. Az embargó feloldását követően a kínaiak feltehetően néhány új eljárást és korszerű rendszert akarnak megvásárolni, és minden bizonnyal bővülni fog a katonai célra is felhasználható európai technológiák (radarrendszerek, légvédelmi rendszerek, helikopter-hajtóművek stb.) iránti érdeklődés is. Ezt azonban nem teljesen jogos az embargó feloldásával magyarázni. Hasonló eszközöket és technológiákat Kína ugyanis a hetvenes évek vége óta vásárol Nagy-Britanniától, Franciaországtól és Olaszországtól. Sőt az embargó bevezetése előtt megkötött szerződések alapján a franciák még 2002- ben is adtak el Kínának rakétákat, az olaszok radarrendszereket. Az elmúlt években a britek és a franciák is szállítottak radarberendezéseket Kínába.19 A csúcstechnológiára épülő, új minőségű fegyverrendszerek kereskedelmében a közeli jövőben mégsem várható ugrásszerű növekedés. Mindkét fél önkorlátozására lehet számítani. Kína, amely rendre hangsúlyozza, hogy politikai okból tartja szükségesnek az embargó feloldását, és nem azért, hogy új fegyvereket vásároljon Európától, nem engedheti meg magának, hogy az embargó feloldását követően, rövid időn belül, látványos fegyvervásárlási akciókba kezdjen. Európában az elmúlt hónapokban olyan nagy figyelem övezte az embargó ügyét, hogy a kormányok minden bizonnyal visszafogottak lesznek, és tartózkodni fognak a provokatív fegyvereladások engedélyezésétől. Ha sor kerül is nagyobb technológiai csomagok adásvételére, azok célja elsősorban az lehet, hogy a licenc megszerzése után idővel hazai gyártású vagy összeszerelésű eszközöket tudjanak előállítani. Gyakorlatias megfontolásból sem valószínű, hogy Kína azonnal európai fegyverek vásárlásába fogna. Az orosz fegyverekhez és technológiához a továbbiakban is olcsóbban juthat hozzá, másrészt a hadsereg már ma is küzd a különböző fegyverrendszerek közötti kompatibilitási problémákkal. Az sem elhanyagolható tényező, hogy a hagyományosan önellátásra berendezkedett kínai hadiiparnak szüksége van a nagy ipari bázis fenntartására, hogy elkerülje a tömeges elbocsátásokkal járó destabilizálódást. 2005. tavasz-nyár 191
