Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
Vámos Péter tozó eszközökkel kapcsolatban, és hozzájárult védelminek tekintett berendezések kínai exportjához. A brit szövegértelmezés alapján az Egyesült Királyság 1995. június 7. óta az embargót csak halálos fegyverekre (gépfegyverek, nagy kaliberű lőfegyverek, bombák, torpedók, rakéták, ezek részegységei, töltényei, harci repülőgépek és helikopterek, hadihajók, páncélozott járművek), valamint a belső elnyomásra felhasználható eszközökre tartja fenn.15 1997-ben a francia védelmi miniszter Pekingben úgy nyilatkozott, hogy országa - európai és nemzetközi kötelezettségeinek figyelembevételével - három területen folytat együttműködést Kínával: a stratégiai párbeszéd „nagyon magas" szintjén, az információcserében és a kiképzésben, valamint technikai, technológiai és infrastrukturális területeken.16 A viselkedési kódex egyik feladata tehát az lenne, hogy a vonatkozó nemzeti szabályokat egységes uniós alapokra helyezze, vagyis harmonizálja a tagországok exportpolitikáját. Az egységes viselkedési kódex hatékonyságát korlátozza, hogy nincsenek meg vagy országonként eltérnek azok az ellenőrző mechanizmusok, amelyek a fegyverkereskedelemre vonatkozó előírások érvényesülését biztosíthatnák. Ezek kiépítése és egységesítése szintén fontos volna a fegyverkereskedelem hatékony ellenőrzése szempontjából. Az EU-nak nem áll érdekében a transzatlanti viszony megromlása, ezért figyelembe kell vennie az amerikai érveket és fenntartásokat az embargó feloldásával kapcsolatban. Mind az EU, mind az USA részéről felmerült, hogy intézményes keretek között tárgyaljanak a Kínába irányuló fegyvereladásokról és a katonai célra felhasználható technológiák eladásáról. A támadó és védelmi technológiák pontos elkülönítése szintén e tárgyalások részét képezheti. Ha az EU ragaszkodik a kódex új előírásaihoz, és garanciákat követel Kínától azok érvényesülésével kapcsolatban, az embargó feloldása az Egyesült Államok számára is elfogadható lehet. Az tehát a kérdés, hogy mennyiben változik a kódex szerepe, valamint hogy milyen rendelkezések szabályozzák majd az átláthatóságot. Ez fogja befolyásolni azt is, hogy az európai-kínai katonai-technológiai együttműködés mennyiben járul hozzá a kínai hadseregfejlesztéshez. Az embargó feloldásának szerepe a kínai hadseregreform folyamatában Az embargó feloldásának önmagában valószínűleg nem lesz komoly hatása a technológiatranszferre és a fegyvereladásokra. Egyrészt a katonai célokra ugyancsak alkalmas technológiatranszfer ma is folyik. Másrészt a tizenhat évvel ezelőtti helyzethez képest ugrásszerű a fejlődés a modern technológiák katonai célokra való alkalmazása terén. Naivitás volna feltételezni, hogy az a Kína, amely 2003-ban embert juttatott az űrbe, nem rendelkezik minden olyan berendezéssel, eszközzel vagy technológiával, 190 Külügyi Szemle
