Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége? 4. A regionális béke, biztonság és stabilitás megőrzése. El kell kerülni, hogy a vásárló ország a fegyvert más ország ellen használja fel, vagy területi igényeinek Európából vásárolt fegyverrel szerezzen érvényt. 5. A tagállamok, valamint a baráti és szövetséges országok biztonsága. 6. A vásárló ország viszonya a nemzetközi közösséghez, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára és a nemzetközi jog tiszteletben tartására. 7. Tisztázandó annak a lehetősége, hogy a fogadó ország a fegyvert az országon belül más célra használja fel, illetve engedély nélkül vagy „nemkívánatos módon" reexportálja. Ennek elkerülése érdekében figyelembe kell venni a fogadó ország exportellenőrzési rendszerét. 8. A fegyverexport kompatibilitása a fogadó ország technikai és gazdasági lehetőségeivel. Cél, hogy a fogadó ország emberi és gazdasági erőforrásait a lehető legkisebb mértékben fordítsa fegyvervásárlásra. A kódexet egy olyan szabályrendszer is kiegészíti, amely a tagországok számára jelentési és konzultációs kötelezettséget ír elő. Az EU éves jelentésekben számol be a viselkedési kódex végrehajtásáról. A jelentések országra és fegyverfajtákra lebontva tartalmazzák a kiadott exportengedélyek és az elutasított exportkérelmek listáját, valamint felvetik a jövőben pontosításra váró kérdéseket.13 Az embargó feloldása több feladatot ró az EU-ra. A legfontosabb, hogy meg kell szigorítani és kötelező érvényűvé kell tenni a fegyverexportra vonatkozó, mai formájában csak ajánlásokat tartalmazó viselkedési kódexet. Brüsszelben 2003 decembere óta folyik a vita arról, hogyan lehetne pontosítani a kódex előírásait, valamint hogy milyen további intézkedéseket kellene hozni a fegyverkereskedelem ellenőrizhetőségének és átláthatóságának biztosítására. Az új elemekkel kibővített kódex igyekszik kizárni, hogy közvetítő országon keresztül folyjanak a fegyvereladások, szabályozni fogja a li- cenc alapján harmadik országban folytatott fegyvergyártást és a technológiatranszfert. Az új szabályok szerint rendszeresen megvizsgálnák a tagországok fegyvereladásait, jelentési kötelezettséget írnának elő, a célországtól számon kérnék a végfelhasználói igazolás kiállítását. Emellett azon országok esetében, amelyekkel szemben feloldják az embargót, átmeneti - ma még nem definiált - rendelkezéseket is érvénybe kívánnak léptetni. A viselkedési kódex a formálódó európai közös kül- és biztonságpolitika formális része. Az EU azonban jelenleg nem önálló külpolitikai szereplő, a tagállamok nevében külpolitikai kérdésekben nincs döntési joga. Kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a tagországok továbbra is önállóan döntenek. Az, hogy az EU-tagállamok milyen formában és mértékben folytatnak fegyverkereskedelmet Kínával, az egyes tagországok saját törvényi rendelkezésein múlik. A német Kriegswaffenkontrollgesetz például meglehetősen szigorú feltételekhez köti a fegyverkereskedelmet.14 Franciaország és Nagy- Britannia a kilencvenes években saját értelmezéssel állt elő az embargó hatálya alá tar2005. tavasz-nyár 189
