Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
Vámos Péter nyökért cserében feláldozza szövetségeseinek a biztonságát. James Mulvenon amerikai biztonságpolitikai szakértő szerint az európai stratégia, nevezetesen hogy az együttműködés mindig hatásosabb eszköz, mint a szembenállás, jogi kérdésekben érvényes lehet, a fegyverkereskedelem esetében azonban nem az.9 Mulvenon érvelése jól tükrözi az amerikai és európai stratégiai megfontolások közötti különbséget. Kína és általában a kelet-ázsiai térség biztonságpolitikai szempontból sokkal nagyobb jelentőségű az Egyesült Államok, mint Európa számára. Az USA a második világháború óta fontos stabilizáló tényezőként van jelen a térségben. Az Egyesült Államok szövetségi rendszerének része Kína több szomszédja. Természetesen Európa számára sem lehet közömbös a térség stabilitása, de geopolitikai helyzetüknél fogva az európai országoknak nem fűződik közvetlen biztonságpolitikai érdekük a Kínával fenntartott kapcsolatokhoz. Európa nem rendelkezik, és a belátható jövőben nem is fog rendelkezni Kelet-Ázsiában az Egyesült Államokéhoz hasonló, közvetlen biztonsági érdekeltségekkel és elkötelezettségekkel. Ráadásul Európa és Kína kapcsolatait nem terheli a Tajvan-kérdés. A viselkedési kódex szigorítása A Közös Piac szabályait meghatározó 1957-es római szerződés a fegyverkereskedelemre nem terjed ki.10 Ennek ellenére a jelenleg érvényben levő EU-előírások meglehetősen pontosan szabályozzák a fegyverkereskedelmet. Az Európa Tanács 1998-ban a tagországok fegyverkereskedelmét szabályzó viselkedési kódexet adott ki.11 A kódex meghatározza az európai fegyverkereskedelem alapelveit. A dokumentum jogi értelemben nem kötelező érvényű, semmibevétele szankciót nem von maga után, de az érintetteket politikailag kötelezi. A kódex céljait az EU-tagállamokon kívül magára nézve kötelezőnek tekinti Norvégia, Románia, Bulgária, Horvátország, Izland és Kanada. A kettős rendeltetésű eszközök kereskedelmét az Európa Tanács 2000-ben és 2003-ban rendeletben szabályozta.12 A kódex nyolc kritériumot határoz meg, amelyeket az európai kormányoknak mérlegelniük kell a fegyverexport engedélyezésekor. 1. Az EU-tagországok nemzetközi kötelezettségeinek (ENSZ BT- és EU-szankciók, valamint más, a fegyverkereskedelmet szabályozó nemzetközi szerződések) tiszteletben tartása. 2. A célország emberi jogi helyzete, különös tekintettel arra, hogy az exportálandó fegyvert felhasználhatják-e belső elnyomásra. 3. A célország belső helyzetének figyelembevétele. Az exportálandó fegyverek hozzájárulhatnak-e fegyveres konfliktus kezdeményezéséhez vagy fenntartásához, esetleg növelnék-e a fennálló feszültséget. 188 Külügyi Szemle
