Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége? gó feloldása egyes európai országok, elsó'sorban Franciaország számára azt is jelenti, hogy Kína támogatásának tudatában léphet fel az Egyesült Államok hegemóniájával szemben. A Kínában jelentős gazdasági érdekeltségekkel rendelkező államok (például az Airbus-üzletben érdekelt Franciaország és a Siemens vagy a Volkswagen kínai jelenlétét tovább erősíteni kívánó Németország) abban reménykednek, hogy az embargó feloldásával növekednek az esélyeik olyan, a civil szférát érintő nagy infrastrukturális beruházások elnyerésére, amelyekért amerikai és japán cégekkel kell versenyezniük. Az embargó feloldását ellenzők féltik Tajvan biztonságát, tartanak a kínai hadsereg megerősödésétől, mert az megváltoztatja a térség erőviszonyait. A Tajvan-kérdés, meglepő módon, csak 2005 tavaszától vált az argumentáció részévé. A feszült viszony - bármelyik oldalról történő - egyoldalú megváltoztatása fegyveres konfliktussal fenyeget. Az Egyesült Államokat törvény kötelezi, hogy egy Tajvant ért katonai agresszió esetén katonai erővel is támogassa a szigetet. A kínai Országos Népi Gyűlés 2005. március 14-én mégis elfogadta az úgynevezett „elszakadásellenes törvényt", amelynek 8. paragrafusa szerint Kína fenntartja magának a jogot, hogy fegyveres erőt alkalmazzon Tajvannal szemben, amennyiben a „szakadár tartomány" vezetése kimondja Tajvan függetlenségét, arra utaló magatartást tanúsít, vagy nem mutat kellő együttműködést az egyesítés kérdésében. A megfogalmazás lazasága, a konkrét meghatározások hiánya arra mutat, hogy az új törvényszakasz a nyomásgyakorlás eszközrendszerét bővíti, nem határozott ultimátum. Ennek ellenére újabb érvet ad az embargó támogatóinak. Az embargó fenntartásának hívei lehetőleg nem kívánnak hozzájárulni a kínai Népi Felszabadító Hadsereg további gyors fejlődéséhez, mert az felboríthatja az ázsiai-csen- des-óceáni régió jelenlegi katonai erőegyensúlyát. Megkövetelnék, hogy az embargó feloldása előtt az unió dolgozza ki azokat az intézkedéseket, amelyek a feloldás után szabályozni fogják a Kínába irányuló fegyvereladásokat. Felvetik, hogy mivel az Egyesült Államok keményen ellenzi, és minden eszközzel gátolja az embargó feloldását, a lépés súlyos feszültséghez vezetne az Irak kapcsán már amúgy is meglehetősen feszült transzatlanti kapcsolatokban. Az Egyesült Államok kongresszusának képviselőháza büntetőintézkedéseket helyezett kilátásba azon európai cégek ellen, amelyek fegyvert adnak el Kínának. Az Európai Parlamentnek ugyan nincs döntési joga a kérdésben, nem kötelező érvényű határozatai - mivel valószínűleg tükrözik az európai közvélemény álláspontját - mégis jelzésértékűek lehetnek az európai és kínai politikusok számára egyaránt. Az Európai Parlament először 2003. december 18-án, majd 2005 áprilisában az emberi jogi helyzetre és a Tajvani-szoros két partja között fennálló feszültségre hivatkozva elsöprő többséggel (legutóbb 431:85 arányban) az embargó feloldása ellen foglalt állást. 2005. tavasz-nyár 185
