Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Vámos Péter: EU-Kína kapcsolatok: a fegyverembargó vége?
EU-Kína kapcsolatok: a fegyver embargó vége? Vámos Péter K ína az idén 12,6 százalékkal növeli védelmi kiadásait. Hivatalos kínai adatok szerint az ország védelmi költségvetése 248 milliárd jüanra - hozzávetőleg 30 milliárd dollárra - nő. A pekingi vezetés más országokéhoz képest szerénynek minősítette Kína honvédelemre fordított pénzügyi keretét. Az Egyesült Államok 2005-ös védelmi költségvetése 401,7 Mrd dollár, Japáné pedig 44,7 milliárd dollárra tehető. Amerikai vélemények szerint Peking tényleges védelmi költségvetése kétszerese a bejelentettnek. A kínai fegyveres erők fenntartásának és fejlesztésének tételei között a kiadások mértéke csak az egyik bizonytalan tényező, és nincs is különösen nagy jelentősége. A fegyverkezési kiadások összege ugyanis szinte valamennyi állam költségvetésében rugalmas elem, és nem lehet pontosan tudni, hogy a valóságban a csúcstechnikai beruházások, az űrkutatás vagy a számítástechnika, a közlekedési hálózat vagy az oktatás mely elemeit hasznosítják honvédelmi célokra. Annál élesebb viták tárgya a nemzetközi politikában a Kínát sújtó európai fegyverembargó ügye. A fegyverkereskedelem tilalma az 1989. júniusi, Tienanmen téri mészárlást követő európai büntetőintézkedések része. 1989. június 26-27-én, Madridban a tizenkét európai kormányfő (akkor még bővítés előtt állt az unió ) közös politikai nyilatkozatot tett közzé. Az emberi jogok kínai megsértésére hivatkozva, más megszorító intézkedések mellett kijelentették, hogy „a közösség tagországai megszakítják a Kínával fenntartott katonai együttműködést, a Kínával folytatott fegyverkereskedelmet embargó alá helyezik."1 Nem konkretizálták, hogy az embargó milyen fegyverekre terjed ki, és arról sem nyilatkoztak, hogy milyen büntető intézkedésre számíthat az a tagország, amely mégis ad el fegyvert Kínának. Az EU-embargó tehát jogi értelemben nem kötelező érvényű. Az Egyesült Államok ellenben 1990-ben törvényben szabályozta a Kínával szembeni amerikai fegyverkereskedelmi tilalmat. A „íi.S. Munitions List" pontosan meghatározza, hogy melyik fegyverfajtára, illetve milyen, polgári és katonai célokra egyaránt felhasználható technológiákra vonatkozik az exporttilalom.2 Az Európai Unió ezt a kevéssé körvonalazott tilalmat is fel akarja oldani, az amerikaiak pedig tiltakoznak az engedékenység ellen. A két éve tartó kínai politikai nyomás és az európai szándék ellenére az idén már valószínűleg nem lesz döntés. 2005. tavasz-nyár 181
