Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kollai István: Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában, 1993-2004
Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában 1993-2004 A HZDS és SNS együttes támogatottsága 1994 és 1998 közt mindössze négy százalékkal csökkent (40,4 százalékról 36,1 százalékra). Vidéken (az 5000 főnél kisebb településeken) ez az arány kevesebb két százaléknál.58 27 százalékos eredményével a HZDS továbbra is a legerősebb párt maradt 1998 után, és csak a „Szivárvány Koalíció" váratlan egységességének volt köszönhető, hogy a választások után - szem előtt tartva Szlovákia EU-csatlakozási esélyeit - a parlamenti pártok nem voltak hajlandó- k koalícióra lépni vele "^fl-ben megrendezték az első közvetlen elnökválasztást, amelyen Meciar 45 százalékos eredményt ért el szemben Rudolf Schuster 55 százalékos eredményével - érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a magyar szavazókat leszámítva az etnikai szlovák társadalmon belül a két rivális nagyjából egyenlő támogatottsággal bírt. Hasonlóan a meciari gondolatvilág továbbélésének tekinthetjük azt is, hogy egyes politikusok és politikai erők sikerrel vették át az EU szemében diszkreditált politikus helyét és szerepét a szlovák politikai életben. Elsősorban a Robert Ficó által alapított Smer (Irány) nevű politikai formációra kell gondolni, melynek Európa-képe és retorikája sokban hasonlít a HZDS-éhez.59 2002-ben a közvélemény-kutatások alapján a Smert tartották esélyesnek a választási győzelemre még közvetlenül a szavazás előtt is, és bár végül nagy meglepetésre csak harmadik lett, a felmérések szerint azóta is stabilan vezeti a népszerűségi listákat mind a párt, mind maga Ficó. Hasonló jelenségről beszélhetünk a 2004-es elnökválasztás kapcsán, ahol - a koalíciós jelöltek gyenge és nem egységes szereplése miatt - a második fordulóban Meciar ellenfele az az Ivan Gasparovic lett, aki korábban a HZDS prominense volt, majd az 1998-as választások előtt kegyvesztett lett, és önálló pártot (HZD) alapított. Bár a felmérések alapján nem őt tartották az esélyesebbnek, mégis megnyerte az elnökválasztást. Az eredmény meglepő volt, de ezt mégsem tekinthetjük alapvető politikai fordulatnak, hiszen Gasparovic tipikusan meciarista politikus mind előéletét, mind retorikáját, mind politikai tevékenységét tekintve. így ha Meciar nem is, a „meciarizmus" 2004 után is újra megerősödött és jelen van a szlovák politikai életen belül. A populista mentalitás kulcsfontosságú politikai, pszichológiai és szociokulturális tényezője a szlovák valóságnak a XXI. század első éveiben is. A tiszta pragmatizmuson alapuló Európa-politika lendülete és stabilitása viszont a továbbélő nacionalizmus mellett erősen kétséges; ezért is hangoztatja nem egy elemző, hogy egy olyan új identitás szükséges, mely hitelt ad és ideológiai hátteret a konstruktív Európa-politikának: „Sok múlik a szlovák eliten, hogy hogyan próbálja meg felfedezni Szlovákia európai tradícióit, vagy hogy a múltból mit tekintenek használhatónak."60 Ekkor tűnik viszont, hogy a szlovák politikai és kulturális elit nem populista-nacionalista része, illetve a társadalom véleményformálói - elsősorban a szlovák történelmi narratíva képlékenységénél fogva - annyira konfúz és egymással inkoherens világké2005. tavasz-nyár 167
