Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - EURÓPAI UNIÓ - Kollai István: Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában, 1993-2004
Kötöttségek és lehetőségek a szlovák Európa-politikában 1993-2004 tartja." A dél-szlovákiai szlovákságot komolyan féltik a magyarosodástól;44 az 1938-1944 közti magyar közigazgatás erőszakossága máig az „oral history" része. „A nyugati megfigyelő számára viszont a magyaroktól való félelem olyannyira abszurd, hogy az erre alapuló meciari politika mindenkiben elutasítást váltott ki."45 A magyaroktól való komplexusos, kisebbrendűségi érzéssel kevert félelem tehát erősen jelen van a szlovák társadalmi és politikai gondolkodásban. A szlovákság mintegy 70-80 százaléka ma is agresszív, expanzionista népként látja a magyarságot, különösen pedig a magyar államot, melynek ezeréves szenvedést köszönhet.46 Az utóbbi tizenkét év szlovák-magyar ügyei (státustörvény, Bős-Nagymaros, Benes-dekrétumok vitája, de legfőképpen a „tizenötmillió magyar miniszterelnöke" kitétel) úgy jelennek meg a szlovák nyilvánosságban, hogy visszaigazolják a komplexusos félelemérzetet. De nem kell konkrét politikai ügyeket keresni: a magyar nemzettudatnak a mindennapokban megjelenő elemei is könnyen támadónak és provokatívnak tűnnek a szlovákság szemében, mivel nem vesznek tudomást a szlovákság 1918 előtti létéről.47 Éles különbség van a pártok támogatói között abban a kérdésben, hogy a magyarság vajon „ugyanúgy az ország jólétében érdekelt-e, mint a szlovákság". Az állítást a HZDS 60, míg az SNS 70 százaléka utasította el 1999-ben, míg az SDK és SDL támogatói körének 66, illetve 53 százaléka értett ezzel egyet48 Összefoglalásképp a tanulmány mottóira lehet utalni, melyek röviden azt jelenítik meg, hogy a szlovák nemzeti identitás a magyarsággal való szembesítésre és az attól való megkülönböztetésre épül. A társadalom fogékonysága a szlovák Európa-politikára Felmerül a kérdés, hogy az uniós integrációs folyamat 1997-es csődje, illetve Meciar 1998- as bukása között milyen erős az összefüggés. Mivel a HZDS és az SNS 1998-ban együttesen csak négy százalékkal ért el rosszabb eredményt, mint 1994-ben, már eleve túlzás komoly bukásról beszélni, inkább az ellenzék sikeres összefogása volt a döntő tényező. Mindemellett a felmérések adatai érdekesen igazolják, hogy a szlovák Európa-politika bemutatásakor annak részeként kell értelmezni az EU-csatlakozást közvetlenül befolyásoló belpolitikai eseményeket is. Ugyanis a lakosság a „külpolitikát" csupán a 12. legfontosabb témának ítélte meg a választások előtt,49 míg „az EU-csatlakozás első köréből történő kimaradást" egy másik kérdéssorban ugyanekkor a második legfontosabb közügyi problémának tartották.50 Az integrációs folyamat elakadása összességében mégsem sorolható a Meciart megbuktató legfontosabb tényezők közé, főként mivel a szlovák lakosság Euró- pa-percepciója fejletlen51 (volt); a választási vereség oka elsősorban a rossz gazdasági helyzet lett. A választókorú népesség döntő többsége, 76 százaléka úgy ítélte meg, hogy Meciar négy éve alatt a gazdasági élet visszafejlődött; nagyjából ugyanennyien érezték 2005. tavasz-nyár 165
