Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI JOG - Rónay Miklós: A Szentszék és a Vatikán Városállam viszony a közbeszédben és a jogban
A Szentszék és a Vatikán Városállam viszonya a közbeszédben és a jogban téma jogi természete terén jártasabbak nem szoktak Vatikánt, csak Szentszéket mondani, és megint nem a vallásosság miatt, hanem egyszerűen azért, mert a Vatikán Városállam nem kánonjogi kategória. Az egyházi törvénykönyvben6 (kánonjogi terminológiával egyszerűen egyetemes törvény, mert az egész világon hatályos) nem található Vatikánra vonatkozó jogszabály, a kánonjogi szakképzésben pedig egyetlenegyszer sem esik róla szó. Ennek az a magyarázata, hogy a Vatikán Városállam jogrendszere nem tartozik az egyház szakrális jogrendjéhez, vagyis nem egyházjogi, hanem állami jogi természetű. így érthető', hogy a Vatikán Városállamnak és szerveinek nem lehet joghatósága a katolikus egyház közigazgatásában7 (lásd alább). Az ilyen használat - szerintem - már túlfeszíti a szimbolikus értelmezés határait, mégis használják. Ha az eddig említett köznyelvi értelemben használjuk ezeket a kifejezéseket, akkor bőven elfogadható a szimbolikus, a szinonimaként való vagy egyszerűen csak nem pontos használat is. Az Országgyűlés jegyzőkönyveiben viszont nem csak ilyen, köznyelvi pongyolaságokra találunk példát, hanem arra is, amikor egy-egy közszereplő a két entitás sajátosságairól kíván véleményt formálni, a kettő közötti különbséget azonban nem látja világosan. Ilyenkor biztosan hibát fog ejteni. A Szentszék és a Vatikán Városállam8 viszonya a jogban Nyilvánvalóan ebbe a kategóriába esik, ha a két jogi alakzatot úgy említjük, mint egymástól különbözőket, működésük szerint egymással kontrasztba állíthatókat. Mivel a Vatikán Városállam és a Szentszék kettőse esetében valóban két különböző jogi struktúráról van szó, ezeket valóban össze lehet hasonlítani, kontrasztba lehet állítani, amellyel - mint összehasonlító módszerrel - új ismereteket lehet szerezni. Ekkor viszont világos, hogy nem lehet szó szinonim használatról, vagyis tudni kell, hogy a két jogi kategória pontosan mit jelent, és milyen jogi viszonyban áll egymással. 2004. április 5-én, az Országgyűlésben, egy azonnali kérdés kapcsán, érdekes összehasonlító jogi - esetleg összehasonlító politikaelméleti? - eszmefuttatásnak lehettünk tanúi. Egy képviselő megkérdezte a külügyminisztert, mi a véleménye egy, a közelmúltban napvilágot látott, a „Vatikán Európai Unióval kapcsolatos külpolitikai vonalvezetésére" vonatkozó, bíráló értelmű nyilatkozatról.9 A képviselő úgy értelmezte, hogy a megnyilatkozás a katolikus egyházat sérti: „ebben a nyilatkozatban egyértelműen egy diszkriminatív, másokat, jelen esetben a katolikus egyházat hátrányosan megkülönböztető nyilatkozat rejlik"10 - mondta. Amennyiben - és ez valószínű - a kritizált nyilatkozatot tevő politikus is a Szentszék - mint a katolikus egyház legfőbb hatósága - külügyi vonalvezetéséről formált véleményt, vagyis szimbolikus értelemben használta a Vatikán szót, akkor az valóban érinti az egész világegyházat. A külügyminiszter válaszában azt mondta, hogy a nyilatkozat „nem érinti az MSZP véleményét az egyházakról vagy 2004. ősz-tél 273
